|
Kilátás a Szent György-hegyről: balra Gulács, előttünk a Badacsony, jobbra (nem látszik) Szigliget. |
8 millió éve kialudt vulkánok karéjában megbúvó tavak és falvak, öreg templom- és várromok békés romantikája: mindez mostantól a Káli-medencét jelenti számomra. A táj mai arca egyáltalán nem tükrözi az egykori vad és veszélyes állapotokat. A kúp alakú hegyecskék lágy lankái, az egyes hegyek tetejéről elénk táruló csodás panoráma magával ragadott. Mi jártunk
Csobánc, Badacsony, a
Szent György-hegy és
Hegyestű tetején.
|
Panoráma a Csobánc tetejéről |
Szikes tavak és források
|
A
medence legnagyobb tava a Kornyi-tó |
A vulkánosság egykori bizonyítékai a szénsavas források. Kékkúton tör felszínre a Kékkúti ásványvíz, mely a bizánci Theodóra császárnőről kapta a nevét.
A tó körül végigvezető Theodóra-tanösvény bemutatja a környék élővilágát. 1-2 órás kényelmes sétával bejárható.
Salföld határában hatalmas homokbánya területén puha fehér homok, és különleges iszaptenger hívja fel magára a figyelmet, valamint csillogó víztükör hívogat hűsítő fürdőzésre.
Kövek mindenhol
A vulkáni tevékenység előtti időkben a Pannon-tenger hullámzott e tájon. Az egykori tengeri üledék maradványai a környéken sok helyen megtalálható földből előbukkanó különös, néhol bizarr formájú kövek. Legismertebb kőtengerek a
szentbékkállai, salföldi, és a
kővágóörsi kövek. keménységük miatt gyakran készítettek belőlük malomköveket.
|
Ingókő Szentbékkállán - a sziklatömb tetején lévő követ tényleg meg lehet hintáztatni. |
|
Természetes madáritatók a kőtengerben |
|
Kőtenger Kővágóörsön |
A sok kő miatt a talaj annyira nehezen művelhető, hogy igáslovat a helyiek nem is igen használtak. Ugyanis, ha az eke megakad a sziklákban, úgy megránthatja a lovak hátát, hogy eltörik a gerince. Szántáshoz ökröket használtak, de az ökröket is megpatkolták (a képen ökörpatkó látható).
Gigantikus orgonák, szél formálta bazaltsípok, kőzsákok és társaik
A hegyek bazaltsapkáinak oldalában a kiömlő láva oszloposan szilárdult meg. Az egyik leglátványosabb formáció a
Szent György-hegyen található, 1-2 m átmérőjű 30-40 m magas oszlopok között aprónak éreztük magunkat.
|
Szent György - hegy bazaltorgonái |
"A tűzhányó kráterében fortyogó lávatóból tűzszökőkutak csaptak az ég felé. A belső forró olvadék a hűlő felszín repedésein a felszínre tört. A vörösen izzó kőzetolvadék, a bazaltláva látványos, fonatos lávafelszínt alkotott. Egy idő után teljesen kihűlt a lávató, s sötét bazalt lávadugóként dermedt meg a vulkán kürtőjében. A hűlés folyamán zsugorodó olvadék megszilárdult, szabályos függőleges repedéshálózat járta át, ezek mentén alakult ki a jellegzetes oszlopos elválású bazalt. "
Érdemes végigsétálni a
Badacsony csonkakúpján végigvezető 4 km-es tanösvényen is. A tanösvény a Kisfaludi háztól indul és ide is tér vissza. A Bujdosók Lépcsője 464 lépcsőfokán érdekes formájú bazalttömbök között vezet az út, több helyen csodás kilátási lehetőség a Balaton felé. A hegy tetején kilátó épült, ahonnan bepillantást nyerünk az egész tapolcai-medencébe.
|
A badacsonyi bazaltorgonák nem mutatnak olyan szabályos formákat, mint a Szent György-hegyiek. |
|
A Rózsakő Badacsony egyik nevezetessége, amely a Kisfaludy-ház felett
található, lapos bazalttömb. Kisfaludy Sándor feleségével, Szegedy
Rózával szívesen üldögélt ezen a kövön, a Balaton szépségében
gyönyörködve. A kő nevét Szegedy Rózáról kapta. Ez a kő, nem AZ a kő, de mi mégis így neveztük el, mert a formája olyan, mintha egy rózsa szirmai simulnának egymásra.
|
Romantika mindenütt
|
A táj hangulatához éppúgy hozzátartoznak a hegyek, mint a szőlősorok. |
|
Szentbékkálla Kőtengerénél hatalmas tölgyfák ölelkeznek hatalmas sziklákkal. A gyerekeknek kaland, a fiataloknak romantika. |
|
Bujdosók Lépcsője a Badacsony hegyén.464 lépcsőfok vezet a csúcsra, időnként egy-egy pihenőhely lett kialakítva, melyek többnyire bujdosó asszonyokról kapták nevüket:
Lórántffy Zsuzsanna, I. Rákóczy Gyögy erdélyi fejedelem felesége ( az ő birtokán született meg a tokaji aszú)
Csáky Krisztina, a Rákóczi szabadságharc bujdosója
Mikes Kelemen - II. Rákóczi Ferenc kamarása, aki hűségből követte a fejedelmet a bujdosásba is.
Czinka Panna - az első női cigányprímás, a Rákóczi induló szerzője
Zrínyi Ilona, II. Rákóczi Ferenc édesanyja, aki második férjét, Thököly Imrét kísérte a száműzetésben. |
|
Kilátás a Balatonra Badacsony egyik rózsabimbó formájú bazaltszékről |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése