Bazaltorgona, jégbarlang és sárkány

A címben látható hívószavak megmozgatták fantáziánkat, elindultunk, hogy felfedezzük magunknak ezeket a helyeket. Irány a Szent György-hegy! Az Internet egy laza 4 km-es, másfél órás túrát ígért, ami nem tűnt túl megerőltetőnek. Leparkoltuk a kocsit a hegy lábánál, és elindultunk a csúcs felé. A szokásos szőlősorok között vezetett fel az út, egyre szebben elénk táruló panoráma jutalmazta fáradtságunkat.

Távolban a Csobánc

A Pannon tenger üledékes kőzeteit a későbbi hatalmas vulkánkitörések során a láva beborította - próbáltam átadni frissen szerzett tudásomat csemetéimnek, miközben felfelé kaptattunk.  Valójában a sztori abban a pillanatban senkit nem érdekelt rajtam kívül. A bazaltorgonák már messziről látszódtak a délelőtti napsütésben.  Bámultam az oszlopokat és megpróbáltam meghallani a kihűlő kőzetben keletkező függőleges repedések zaját. 

A 30-40 méter magas 1-2 m széles bazaltorgonák messziről látszanak a délelőtti napsütésben

Kicsit témát váltva - elképzeltem a sárkányt, amint a sziklák tetején tüzet okádva követeli a falusiaktól a legszebbik szűz leányt, majd amikor megkapja, barlangjába hurcolja, további felhasználásra.

Hamarosan elértük a turistaházat (mely elég romos állapotban van).  A háztól pár lépésre egy mélyedésben rejtőzött a jégbarlang.

Gondoltuk, hogy nem egy dachsteini méretű képződményről lehet szó, hisz az egész HEGY beférne a fentebb említett barlang száján, de azért mégiscsak valami nyílásfélét képzeltem.  Ezzel szemben kaptuk egy halom követ, és egy tájékoztató táblát. Íme:

Helyesebb lenne Hideg Kőhalomnak nevezni

"Az erózió a bazalt alatti laza pannon réteget is pusztítja, (nem csak az lávaoszlopok közötti repedéseket) s az alapjukat vesztett oszlopok ledőlnek. A jégbarlang a hegy oldalán ledőlt egykori bazaltoszlopok törmelék tömbjei között megrekedt üregnek tekinthető. A szűk, labirintusszerű üregben a télen lehűlt levegő megreked, a nyári melegben sem tud felmelegedni, kicserélődni."

Első megdöbbenésünk után bejártuk a köveket, és valóban, meglepő hideg volt érezhető a kövek felől, mintha a hűtőszekrényünkben csücsültünk volna. 

A barlang nyílásait csak képzett barlangászok tudják bejárni, megfelelő felszereléssel - olvasható a táblán. Elgondoltam, hogy Szent György lovát barlangászfelszerelésre váltva behatol a barlangba, levágja a félelmetes sárkány fejét a jégcsákánnyal, s kiszabadítja az elrabolt lányt. Ebben az esetben a sárkány fagyott állapotban még most is ott található barlangban.  Egy mai hős pedig szépen feltámaszthatná, csontjait egy múzeumba szállíthatná,  fejét szépen visszahelyezve a helyére. (A sárkány legendájának kicsit cinikusabb, de valószínűbb formája: http://fictionkult.hu/cikk/a-szent-gyorgy-hegy-sarkanya-91 )

Kidőlt bazaltorgonákon lépdeltünk felfelé

Elhagyva a jeges kőhalmot nekivágtunk az út legmeredekebb részének, mely a bazaltorgonák lábánál  vezet fel a hegyre. Az oszlopok átmérője 1-2 méter is lehet. Az oszlopok közé lehulló szikladarabok ékelődtek.

A bazaltorgonák megszólaltatták a tüdőmet, sípolt rendesen, amint felfelé haladtunk az oszlopok között.  Az út meredek, de nem túl hosszú. Tekergettük a nyakunkat, bebújtunk a sziklák közé, felmásztunk a csaknem teljesen lapos oszlopok tetejére. Egészen aprónak éreztük itt magunkat.

A bazaltsípok lapos teteje szinte lépcsőt képez.

 Ilyen, amikor a természet erői egymásnak feszülnek:

Az orgonasípok tetejéről megcsodáltuk Csobánc hegyet és Tapolca fura formájú lakótelepét.

Innen már csak negyed órás frissítő séta a csúcsa, ahonnan pazar kilátás nyílik a Badacsonyra, a Szigligeti Várra, további tanúhegyekre és a Balatonra.

A hegy tetején végigvezető körtúra után visszajutottunk az orgonasípokhoz, néhány tájékoztató táblán elolvashattuk, hogy egykoron szarvasmarhákat legeltettek a szinte teljesen kopár lejtőkön. Szerencsére most sűrű erdő borítja a hegyoldalt, így a fák árnyékában ereszkedtünk le a hegyről, és jutottunk vissza a turistaházhoz.