2014. március 29., szombat

Törökországban jártam - Yenicaga

Projektgazdáink vendégségbe hívtak minket a városkájukba egy ebédre, rövid sétára a tó körül, és egy gyors iskolalátogatásra. 
A városka nem sokban különbözött Bolutól, sok, roskatag ház a város szélén, tetejükön a kötelező 3 napelem, a centrumban többemeletes társasházak. Kora tavasz lévén a táj meglehetősen kopár volt, a tó körül főleg sár, kőtörmelék, és elszáradt nád. Szép lehet nyáron, most mégis igencsak barátságtalan benyomást tett rám a környék.

A tó

Ebéd után sétára indultunk a tó körül, kezdetben csak élveztem a napsütést és a friss levegőt.

  Aztán hirtelen felfedeztem a táj szépségét! A tó széle egész elmocsarasodott.

Boldogan ugráltam zsombékról zsombékra, míg a többiek meglepve lelkesedésemen, békésen sétáltak az unalmas úton tovább.
 A fák között még vadregényesebbé vált a táj. Az árnyékba beszűrődő fény sejtelmesen világította meg  a zsombékokat.  Micsoda virágok lehetnek itt nyáron!

Az iskola

 A rövid séta után az iskola felé vettük utunkat. A bejáratnál egyenruhás diákok sorfala fogadott bennünket. Mindenkivel egyenként kezet fogtunk üdvözlésképpen. Az iskolában a férfitanárok kötelezően öltönyben és nyakkendőben tanítanak, a női tanárokon a nálunk is megszokott európai öltözet a szokásos viselet. Néhány nő a hagyományos muszlim fejkendőt viselte.
A elmocsarasodott iskolaudvart próbálják rendbe rakni

A török iskolában a diákok egyenruhában járnak.
Az iskolaudvaron gyülekeznek a diákok - tt már "haza menős" ruhában. nagy ujjongások közepette integettek nekünk fel az ablakba.
Minden hét elején és végén az udvaron katonás rendben gyülekeznek a diákok. Zászlófelvonás, majd az egész iskola teli torokból énekli a himnuszt. Nem magnóról szól! Csodálatos ereje van!
A termekben, és minden középületen Mustafa Kemal Atatürk hatalmas arcképe található. Atatürk - Minden Törökök Atyja -  valóban nagy becsnek örvend a törökök körében, kultusza mind a mai napig él
Atatürk képe sokszor a török otthonokban a családi fényképek között kiemelkedő helyen szerepel a falon.
Ki si volt ez az ember?
Atatürk rengeteg csatát nyert meg az országnak az 1. világháborúban, majd megkezdte az ország megreformálását. Eltörölte a kalifátust, száműzte  az oszmán uralkodóház tagjait. Betiltották a dervisrendeket. Szorgalmazták az európai öltözéket, bár a nők hagyományos muszlim fejkendője ellen hivatalosan nem léptek fel. Elfogadták a Gergely-naptár használatát, európai mintára vasárnap lett a hivatalos pihenőnap. Olasz mintára elkészült az új büntető törvénykönyv, svájci példa alapján pedig a polgári törvénykönyv, mely törvény előtt egyenlővé tette a férfiakat és a nőket. Megtiltották a többnejűséget, a nők jogot kaptak a válásra (korábban csak a férfi kezdeményezhette a válást), megnyíltak előttük a felsőoktatási intézmények. 1928-ban bevezették a török nyelv fonetikájának jobban megfelelő latin ábécét.

Úgy tűnik, a törököknél még dúl az erős tekintélyelvűség. Amikor az oktatási tartományfőnök belépett a projektterembe az összes török résztvevő felállt, és hangosan tapsolt.
Az iskolában a diákok a tanárt vigyáz állással köszöntik, mint gyermekkoromban mi is tettük. Mindezek mellett, amennyire ennyi idő alatt meg tudtam állapítani - alaposan kikérdeztem minimális nyelvtudásommal a tanárokat  - az oktatás a nálunk is megszokott módszerekkel folyik, kb. ugyanannyi diák jár az osztályba mint nálunk, nyelvoktatásnál preferálják a csoportmunkát is, és a nálunk ismeretes modern felépítésű tankönyveket használják.

A török virtusra azért jellemző, hogy a nap végén elkérték tőlünk a vendégség igen borsos árát török lejben kifejezve.

A sorozat további részei:
Isztambul
Miért éppen Bolu?  
Yenicaga:  A tó és az iskola

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése