Utoljára csaknem 20 éve, 2006-ban jártam a Beregben, emlékzetem a különleges templomaira, így amikor a lányom azt javasolta, menjünk oda a hétvégére, megörültem neki, s rögötn beterveztem a templomjáró körtúrát.
Első célpontunk Tákos volt. Ahogy beértünk a faluba, rögtön elámultunk a rendezett utcákon, takaros kis házakon. Egy sem omladozott, mind szépen festett, rendbetartott volt. Bevallom, nem számítottam ilyen szép falura itt, az ország szélén. Tapasztalataim alapján a Tisza mentén a falvakban sok az omladozó ház, a Tisza-tótól akár néhány kilométer távolságra a falvak már nagyon elhanyagoltnak tűnnek, de itt minden szép virágos, szinte új és rendezett volt. Sehol egy Kádár-kocka, konytyolt háztetős parasztházak sorakoztak végig, fehérre meszelt faluk szikrázott a déli napsütésben.
Kiderült, a 2001-es árvíz elmosta a falut, akkor az első Orbán kormány támogatta a falu újjáépítését. Minden ott maradó család karácsonyra új házat kapott, amit nagy becsben tartanak azóta is az itt lakó családok. Az árvízi felújítás során csak Tákoson 159 lakóházból 120-at kellett teljesen lebontani és újat építeni helyette, a többit pedig helyre kellett állítani. A környéken összesen 724 új ház épült abban az évben. Az épületek terveit megpályáztatták, végül 10-20 háztipust fogadtak el, ami biztosította a változatosabb falukép kialakítását.
Egyes források szerint összesen a kormány 32,4 milliárd forintot költött a felújításra, és erről sehol egyetlen tájékoztató tábla sincs kitéve. Mindezt a tájházat és a templomot bemutató nénitől tudtuk meg. (Manapság ugye, egy félmilliós támogatást is házfal méretű időtálló táblával kell a képünkbe nyomni. Ez is Orbán kormány és az is Orbán kormány)
A tájházban megcsodáltuk a gyönyörű helyi keresztszemes terítőket, párnahuzatokat, majd átmentünk a templomhoz. A beregi keresztszemes hímzés központja Tákos, jellemzőek a növény és madármotívumok.
A beregi templomok igazi csemegék! A fazsindelyes tető és a harangtorony különösen vonzza a városi szemet.
A templom a falu legmagasabb pontjára épült, ezért az árvíz során csak kicsit rongálódott meg, gyorsan helyre lehetett állítani - tudtuk meg.
A "nép emelte magának fából és sárból", ugyanis az 1700-as években Mária Terézia a reformátusoknak megtiltotta a a kő és a tégla használatát a temlomok építésekor, ezért a lakosság saját lábával dagasztotta a sarat, a malomköveken álló fagerendás szerkezetet paticsfallal töltötte ki (favesszők, sár és agyag keveréke, ahogy a fecskék építik a fészküket).
A templom végül 1766-ban épült az egyik mennyezeti festett kazetta tanúsága szerint.
A mennyezetet 58 kézzel festett fakazetta díszíti, mindegyik egyedi mintázatú, Asztalos Lándor Ferenc keze munkája. A kazettákon virágmotívumok sorakoznak, és a feliratos táblákon pedig a templom története olvasható.
A szószék hangvető koronáját bibliai idézet díszíti.
A szószék is gazdagon díszített.
A nemesi családoknak saját székük volt a templomban, a a papi széken, stallumon a mindenkori református lelkész családja ült.
Az egyedi székeket egyedi motívumok díszítik: a kántortanító székén a a Paradicsom jelképei, életfa motívum. Dancs Imre székén található egy festett kerecsensólyom, ami a turulmadárnak feleltethető meg.
Szenteste a fénysugár pontosan a faragott turult világítja meg az ablakon át.
Mire végigjártuk a templomot és falut, megéheztünk. Mivel a templomban a Baráth vendégházat ajánlották nekünk, ezért benéztünk oda, s nem bántuk meg. A három napos bereg-szatmári tartózkodásunk alatt kiderült, hogy ez a legjobb hely 30 km-es körzetben. Ha erre jársz mindenképp térj be ide egy jó kötött tészta levesre, házi szilvalekáros tarkedlire, vagy egy kukoricás töltött képosztára! Juditka és Lajos, nagyon kedves házaspár, házias vendégszeretettel fogadtak, és elláttak minden jóval, étellel, tanáccsal, akár kellett, akár nem. Ne olyasmire számítsatok, amit egy vendéglőben megkaphattok, hanem olyasmire, amit a nagymamád falujában kaphatsz a barátságos szomszédoktól. Juditka hitvallása szerint vendégasztala van.
