A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Szürke légykapó. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Szürke légykapó. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. szeptember 10., csütörtök

Szürke légykapó

Ez a madárka egy kiálló ágról, kerítésről vagy más magas pontról lesi a repülő rovarokat, szúnyogokat, szúrólegyeket, bogarakat, lepkéket, majd hirtelen utánuk vágódik a levegőbe. Állítólag a vadászat után rendszerint visszatér ugyanarra a leshelyre. Én hiába vártam, hogy visszajöjjön, fütyült rám! Illetve hangot azt éppen nem adott ki, csak simán nem jött vissza. 


Szürke tollazata miatt elég nehezen látszik a lombok árnyékában, csak miután itthon megnéztem a képet, akkor vettem észre a finom, hosszanti sötét csíkozást a fején, homlokán és a mellén. 

Hosszú távú vonuló: a telet Afrikában tölti. Tavasszal viszonylag későn érkezik a vonuló madarak között, ősszel pedig már augusztus–szeptember folyamán megindul dél felé.
Gyakran épületeken, falmélyedésekben, gerendákon, eresz alatt vagy más félig nyitott, védett helyeken rak fészket. Parkokban, nagyobb kertekben, temetőkben, gyümölcsösökben is megtelepedhet.






Az alábbi képeken látható kis madárka lehetséges, hogy a kormos, vagy az örvös légykapó. Abban különbözik a szürke légykapótól, hogy az örvös légykapó hímje nagyon kontrasztos, inkább fekete-fehér, mint barnás, a nyaka körül fehér gallér található. Mind a kormos, mind az örvös légykapó homlokán és a szárnyán nagy fehér folt van. 









A kattogó fák rejtélye

Augusztusra többnyire elhallgatnak a madarak. Még a kora reggeli órákban is csak annyit lehet hallani, hogy a rigó kapirgál a fák alatt a száraz avarban. Néha a Duna mellett sétálva bereppen a jégmadár az ágak közé és némán megül néhány pillanatra a víz fölé hajló száraz ágakon. 

A kacsák persze jöttömre szárnyukat verdesve, méltatlankodó hápogással reppennek a magasba, lábukkal fodrosra kavarják közben a víz felszínét. 

A fák közül szürkegémek emelkednek ki, kurrogó hangjuk sokszor ér váratlanul. Ők előbb észlelnek engem, mint én őket, bármilyen nesztelenül is közlekedet, még akkor is, ha még nem láthatnak, mert a fák takarásában vagyok. 

Napkelte után, a part mentén sétálva néhány helyen halk pattogó hangokra lettem figyelmes. A sok apró hang egyetlen, jól hallható kattogás folyammá állt össze, betöltve a fák lombkoronáját. Meresztgettem a szemem, bámultam a magasba, próbáltam rájönni a hang okára. A fák között számtalan apró madárkát pillantottam meg ide-oda repdesni. 

Azt nem tudtam eldönteni, hogy ők az okozói-e a hang forrásának, vagy csak követői. 

A következő elméleteket gyártottam: 

  • Lehetséges, hogy a fák most érlelik magjaikat és azok pattognak ki a tokjukból?
  • Esetleg a madarak eszegetnek, kapkodják a rovarokat és a csőrük csattanása okozza a hangot?
  • Vagy hernyók rágják a leveleket? 

Akinek van tippje, bátran írja meg nekem a kommenetbe! 

Ilyen madárkákat sikerült fotóznom a fák között: 

Szürke légykapó

Cinke


Füzike

Szürke légykapó