A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Esztergom. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Esztergom. Összes bejegyzés megjelenítése

2020. június 8., hétfő

A Gyilkos-tó és a Kis Strázsa - hegy

Gyilkos-tó: egykoron tankmosónak is használták, ma már inkább csak pocsolya, mint életveszélyes tó. 

Hínáros boglárkatelep úszott a tő felszínén.



Virágözön a hegyen:. Többek között volt itt: (felső sor) mezei csormolya, ökörfarkkóró, peremizs, békaszittyó, székfű,
 (alsó sor)  kígyószisz, atracél, habszegfű, macskahere, borsos varjúháj, kövirózsa. 
A kilátót több ösvényen is meg lehet közelíteni. A domboldal telis-tele volt a legkülönfélébb virágokkal.



Vajvirág, vagy szádorgó, gyökérélősködő növény, klorofilt nem termel, a tápanyagot más növények gyökeréből szívógyökerükkel vonják el. tele volt velük a domboldal.
Kilátás a hegyről



Panoráma Esztergom felé. 
A nagyezerjófűnek is egész nagy telepével találkoztam, ontotta magából az izgalmas citromillatot. Valamint üstökös gyöngyikét is szép számban találtam.


2018. szeptember 3., hétfő

A Duna hűlt helye

A hétvégén Dunát fotózni indultunk, illetve pont azokat a részeket akartuk lencsevégre kapni, ahol a hosszan tartó szárazság miatt nincs víz a mederben. Nem is olyan egyszerű olyan helyet találni, ahol ez jól fotózható, többnyire ugyanis az egészből csak annyit venni észre, hogy a víz lejjebb hullámzik. Látvány szempontjából pont olyan a part, mint pár hónappal ezelőtt,  gyakorlatilag a tavaszi partvonal egységnyi vektorral való eltolását jelenti az aszály. 
http://tortenetekkepekkel.blogspot.com/2018/09/pilismaroti-hajotemeto-ujratoltve.html

Igyekeztünk tehát olyan helyeket keresni, ahol ez ennél látványosabban megfigyelhető. Például  a Pilismaróti hajótemetőnél a roncsok egy része most száraz lábbal is megközelíthető. Érdekes előtte-utána képpárokat lehetett készíteni. 
A roncsra most fel is tudtunk mászni, így betekintést nyertünk a kabinokban uralkodó romhalmazról.  Össze-vissza dobált fém hulladékok, hordók, eldőlt tűzhely, lógó vezetékek jellemzik a belső teret.
 
A megdőlt hajó alján kagylók megkapaszkodó kagylótelep
Majd felkerestük Esztergom mellett a Prímás-szigetet, ahol a vízből számtalan kis szigetecske bukkant elő, melyekre a vízben tapicskolva át is másztunk.  Nem jártunk túl jól, mert a víz tele volt apró, éles szélű kagylókkal, melyeken nem esett jól a lépegetés a mezitlábhoz nem szokott talpunknak. Ezekről a szigetekről azonban szinte a Duna közepéről fotózhattuk az esztergomi Bazilikát.

A part és a kis szigetek közötti Duna. Bármily sekély is volt a víz, azért hideg volt, amikor átkeltünk. Sőt, még az eső is rákezdett.

Végső állomásként felkerestük Tát-ot, ahol szintén a part mentén tudtunk haladni, ahol egyébként korábban nem volt járható partszakasz.  Gyönyörködtünk a késő délutáni nap által megvilágított fákban, a békésen repdeső madarakban és a káka rózsaszín virágaiban. 


2018. május 3., csütörtök

Épület a folyó közepén

Ámulva állok a parton és bámulom a valószerűtlen építményt. Két hatalmas beton alapon, talán még kecsesnek is mondható acélszerkezeten, fehérre festett épület emelkedik a Duna közepén - de legalábbis a parttól viszonylag messze. 
Szénrakodó. 
Aztán elképzelem a jelenetet. 

A Dorogi Szénbányákban kitermelt szénporral  a szénbánya osztályozó egységén dolgos munkáskezek megtöltik a csilléket, melyeket rácsatlakoztatják egy 6 m hosszú drótkötél pályára.  A pálya a Szénrakodó csaknem 200 négyzetméter alapterületű termében végződik, ahol a pár főből álló személyzet leforgatja a rendszerről a fém kocsikat. 
Eközben a folyó felső szakaszáról hatalmas uszályok navigálnak szép lassan az épület két betontömbje közé, majd kikötnek épp a ház hasa alatt. Az épületből leeresztett surrantókat  a hajóhoz csatlakoztatják és lecsúsztatják rajtuk a szénport. A szállítmány hamarosan indulhat - mondjuk - a Csepeli Erőmű felé. 
Az üres csilléket pedig visszahelyezve a drótkötél pályára, máris megkezdheti útját vissza, a bányák  felé. 
A munka végeztével nagy nyikorgással leáll a körforgás, a munkások lemásznak az épület vaslépcsőin, beülnek csónakjaikba és a partra eveznek. 

Az épület 1927- 63-ig működött. Jelenleg a Váltótér Alapítvány tulajdona.
"1994-ben jött létre a Váltótér Alapítvány (Lévay Jenő vezetésével), mely máig a Szénrakodó tulajdonosa. A jórészt képzőművészekből álló alapítvány tagjai egy olyan művésztelepet álmodtak meg ide, mely hazai és nemzetközi találkozók, szimpóziumok helyszíne lehet."
 Egy szakdolgozat alapján ilyen művészteleppé alakítanák.

Szöveg forrása: Wikipédia

2014. november 5., szerda

Esztergom

A hétvégén Esztergomba látogattunk, igazán villámlátogatás volt, fő tevékenységi helyszínünk esztergomi régi kedvenc: a Csülök csárda, valamint megtekintettük a helyi fürdőt is. Az előbbiben nem csalódtunk, az utóbbi kívülről gyanúsan lepukkant szocreál építménynek tűnt, de belül igazi kis gyöngyszem, nagyon alkalmatos arra, hogy az ember kikapcsolódjon a hétköznapok taposómalmából.
A magam részérő szívesen fotóztam volna többet, de alkalmazkodni kellett a társasághoz, és a társaság is alkalmazkodott hozzám, így a séta során eltűrte a kattintgatásomat (ketten voltunk). 
A ködös idő sejtelmes lepelbe burkolta a várost.
Párkányba is átsétáltunk a Mária Valéria hídon, innen (is) igen impozáns látványt jut a Bazilika és környéke. 


Aztán kisütött a nap (hogy kell olyan húzogatós képpárt készíteni? tudja valaki?): 
Nagyon tetszett, hogy a Bazilika kupolája mindenhonnan kikukucskál.
Szomorú látvány azonban, hogy ez a gyönyörű város hihetetlenül szép műemlék épületei hogy pusztulnak. Sopronhoz és Kőszeghez hasonlatos ékszerdoboz lehetne, de valahogy mintha nem jutna rá pénz ... 
...és szándék. Pl. semmi bajom nincs a falfestményekkel, graffitikkel, mégis azt gondolom, hogy ez a kép nem illik a városképbe, figyelembe véve, hogy ha háttal állunk az alkotásnak az jobbra látható látvány fogad.