Nagyszeben

Egy kis történelem

Mitől szász a szász? 

Az első szász telepeseket II. Géza királyunk telepítette be 1150 körül, településüket  „Villa Hermani”-nak hívták. A szász jelzőt azért kapták, mert ezzel a névvel illettek mindenkit, aki megkapta a szász bányászok privilégiumait. A „szász” kifejezés elsősorban tehát nem etnikumot, hanem jogállást jelölt. Magyarország uralkodói számos kiváltságot biztosítottak a szászoknak, hogy ösztönözzék a betelepedésüket. 1224-ben például II. András királyunk  „arany szabadságlevele”  a szászoknak széles körű önigazgatási jogokat biztosított: a saját szokásjoguk alapján törvénykezhettek, papjaikat és bíróikat maguk választhatták, tilos volt a földjeiket eladni vagy elidegeníteni, továbbá bányászati jogot, illetve kereskedelmi vámmentességet élveztek. Mindezekért cserébe adó- és katonaállítási kötelezettséget vállaltak. 

1223-ban a hivatalos neve  Hermansdorf lett. 

1241-ben a tatárok lerombolják a települést, mindössze 100 ember marad életben. 

1350 körül kezdődik meg a négygyűrűs falrendszer kiépítése. E falak mögött meghúzódva, házaikat összekapcsolva, rácsozott ablakokkal és álcázott lépcsőkkel sikerült többször is visszaverni a törököket.

1442-ben a város mellett verte meg Hunyadi János Mezid bég török seregét. Erős falak és 40 bástya védte, melyek a 15.-17. században épültek. 

1556-ban tűzvész sújtotta. 

Az erdélyi reformáció egyik központja. 

1688-ban itt hódoltak az erdélyi rendek I. Lipót császárnak, lemondva a török védnökségről. 

1690-ben itt választották fejedelemmé Thököly Imrét. 

1692-ben Erdély fővárosa lett s maradt közel egy évszázadon át (1692-1791).

1785-ben II. József a szászoknak adott kiváltságokat  hatályon kívül helyezte.

Habsburg időkben  a szász Nagyszeben a bécsi udvart támogatta. 1848-ban  az erdélyi császári-királyi csapatok főparancsnoka a falai között rendezte be főhadiszállását. Az erdélyi honvédhadsereget vezető Bem József a város elfoglalására törekedett, s  1849 március 11-én elfoglalta, majd a júliusban az oroszok elől visszavonuló magyar katonaság kiürítette, és harc nélkül került a cári hadseregparancsnok kezére. Bem azonban a vesztes segesvári csata után elindult visszafoglalására, ám a  csata során a magyarok hatalmas vereséget szenvedtek, az erdélyi honvédhadsereg gyakorlatilag megsemmisült.

A szabadságharc leverése után, 1849-65 között, a Magyarországról leválasztott erdélyi koronatartomány székhelyévé vált, otthont adva a tartománygyűléseknek.

1876-os vármegyerendezés után Szeben vármegye központja lett, egészen a történelmi Magyarország első világháború végével bekövetkezett összeomlásáig.

Nagy tér

Főterét színes, barokk és reneszánsz stílusú épületek övezik, a legnevezetesebbek a Szentháromság-templom és a Brukenthal-palota.

A képről jó érzékkel lehagytam a Szentháromság templomot, de egy kis részlete még ott látszik a jobb oldalon. 

Színes, reneszánsz és barokk házak a Fő téren (Piata Mare)

Nagy tér és egy "szemes" ház. Nagyszeben becenevét ezekről a házakról kapta: a "Szemek városa". 

Jelenleg a teljes tér a képen látható módon térkővel burkolt. 1972-ben autók parkolhattak a palota előtt. 1981-ben pedig csupa virág volt a tér. 

Kedves kis utca az evangélikus templom felé. Furák ezek a régi házakkal szegélyezett utcák a modern színes autókkal. 

Az utca az autók nálkül. 

Egy belső udvar.

Nagyszebeni evangélikus székesegyház

Építését 1351 utánra datálják, ekkor kivágott fákból épült ugyanis a kereszthajó feletti tető. 

1529-ben a szászok e helyütt alapították Erdély első könyvnyomdáját, miután német földre utazva kitanulták a könyvnyomtatás mesterségét. 

A nagyszebeni Állami Levéltárban őrzik az 1568-as Tordai Országgyűlés eredeti dokumentumait. Ezen az országgyűlésen foglalták törvénybe Európában elsőként a vallásszabadságot.

Nagyszebeni evangélikus székesegyház gótikus stílusban épült. 

A templomhoz vezető utca látványa 1900-ban Kistoronyi utca, kb. ugyaninnen. Forrás:  Fortepan/Magyar Földrajzi Múzeum/Erdélyi Mór cége

Polgár utca látképe 1912-ből. 

Középkori városi hangulat 

A régi és az új

Hazugok hídja

A Hazugok hídja 1859-ben épült, és az első vasból készült híd volt Romániában. Az építmény  rövid, mégis mutatós díszes korlátjával nagyon látványos. 

A legenda szerint  a hely a szerelmesek találkozóhelye volt, ahol gyakran mondtak egymásnak nem teljesen igaz állításokat. A híd megelégelte a sok valótlanságot és   „megbüntette” a hazugokat: megremeg, ha hazugságot mond, aki éppen rajta van.

Mi meglehetősen tudatlan módon és a hőségtől bódultan mentünk át rajta. A hídfőnél lévő kávézóban felfrissültünk kicsit, majd a Kis tér felé vettük az irányt. 

Kilátás a Hazugok hídjáról. 

Kilátás a Hazugok hídjáról a Kis tér felé

Budapesti látkép

 

Szarvas, az ország közepe

Már megérkezni is gyönyörűség ebbe a kisvárosba. A bevezető út mentén rendezett házak, virágos kertek, sorakoznak. A városközpont felé haladva pedig az 1800-as években épült klasszicista épületek sora áll szépen felújítva. Szarvas ugyanis 1686-ban teljesen kihalt, majd 1722-től Harrucken János kapta meg, aki a Felvidékről telepített ide jobbágyokat. A Szlovák Általános Iskola, Óvoda és Kollégium célkitűzései közé tartozik az  itt élő szlovák nemzetiség nyelvének és kultúrájának ápolása, megőrzése, a felnövekvő nemzedékre való örökítése.

A város csendes nyugalma magával ragadó Budapest nyüzsgése után. A kis forgalom ellenére széles, védett bicikliúton lehet közlekedni a főúton. Így aztán bőven van idő bámészkodni, megállni, nézelődni, fényképezni. 

A régi városháza

A rengeteg virág és zöldellő fa tompítja a díszes épületek között megbúvó panelek betontömbjeinek szürkeségét. 

A 18. század végének jelentős személyisége volt Szarvason Tessedik Sámuel lekész, aki megismertette a város lakóival a kor legkorszerűbb földművelési technikáit, kidolgozta a szikesek megjavításának módszerét, felvirágoztatva a mezővárost. 

A Tessedik Sámuelről elnevezett evangelikus templom (Ótemplom) két év alatt épület fel, állítólag a névadó titkos kincséből. Innen indul  a történelmi Magyarország középpontjába vezető sétaút az alföldi kéken. A úton kopjafák jelzik a jelentős történelmi fordulópontokat. 1848 és 1956 kopjafáján az ábrázolás a többihez képest ellentétes irányban áll, így ezekre a mérföldkövekre mintegy fizikálisan is vissza kell tekinteni, ha alaposan meg akarjuk szemlélni. 

A képen látható almafa egyike annak a 13 almafának, melyet a Nemzeti Színház tagjai  ültettek szerte az országban a TRIANON 100 rendezvénysorozatának részeként. Az almafa Wass Albert  Tizenhárom almafa c. regényében megírt ősi erdélyi almafa, mely az újjászületés, a talpraállás jelképe a könyvben. 

Íme a történelmi Magyarország közepe a Holt-Kőrös partján:  

Az 1800-as években a város másik fontos szerepet betöltő személyisége gróf Bolza József. Kastélyokat építtetett a folyó partjára. A lépcsősor végén áll a capitoliumi farkasszobor másolata, ami utal a család olasz gyökereire.  A kastélyt később átépítették klasszicista, majd eklektikus stílusban.  A Bolza család felépítette a Szárazmalmot, létrehozta az Anna-ligetet. Bolza Pál nevéhez fűződik az 1900-as években  a Szarvasi Arborétum létrehozása.

Valószínű a Bolza Pál  parkjából kerültek ide a mocsári ciprusok is, melyek mostanra már összenőttek Szarvassal. Nagy élmény beevezni a fatörzsek közé! A Kőrös mentén sok helyen találkozhatunk ilyen fákkal. 

A kastély előtt áll a alkotása. 2000-ben felavatott Milleneiumi Emlékmű. Mihály Gábor Munkácsy-díjas művész alkotása. Az oszlop tetején az a pillanat került megörökítésre, amikor Mihály és Gábriel arkangyalok meghozzák a Szent Koronát. 

Az Erzsébet-ligettel szemben áll a 2011-ben épült Szarvasi Vízi Színház. A víz fölött, cölöpökön áll. 

Az Erzsébet-híd szintén 2011-ben épült fa gyalogos híd, mely az Erzsébet-ligetet köti össze a Vízi Színházzal. Hídfőjét mocsári ciprusok őrzik.

A Holt-Kőrös partján kölcsönözhetünk vízijárműveket, és érdemes evezni egyet a nyugodt vízen. A magyarországi folyószabályozások eredményeként kialakult-kialakított holtmedrek és mellékágak jelenlegi száma a Kőrös mentén megközelíti a háromszázat.

 Az egyes kanyarulatoknak sokat sejtető neveket adtak a népek: Nyúlzug, Mangolzug, Macózug, Szappanoszug, Motyózug, Bikazug. A parton takaros nyaralók sorakoznak a legkisebbtől a valóságos palotákig. Ezért sajnos nehéz kikötőhelyet találni, de néha egy-egy szabadstrandra rá lehet akadni. Érdemes úszni egyet a hűs, mély vízben. 

Az Anna-ligetben kapott helyett a Kőrösvölgyi Látogatóközpont és Állatpark, ahol nagyon kreatív nyomozós játékban lehet részünk, miközben megismerhetjük a környék növény- és állatvilágát. A látogatóközponthoz még egy vízi tanösvény is tartozik, mely kevésbé beépített részen fekszik, ezért vadregényesebb élményt nyújt itt a kenuzás is. 

Az Anna-ligetben sétálva több 100 évnél idősebb kocsányos tölgyet is találhatunk. Ez a tölgy matuzsálem 300 éves, a Dél-Tiszántúl legnagyobb kocsányos tölgye. Még neve is van, a Csáky család leszármazottai Lonovics nevet adták neki. 

Český Krumlov - középkort idéző díszletek között

A neten számtalan bejegyzésben áradoznak eme városka elragadó mesebeli jellegéről, én most ezt itt nem is cifrázom tovább. Beszéljenek e helyett a képek és az élmények! 

Nekem EZ tetszett a legjobban, de az utazom.com oldalán is jó leírás található. Érdemes ezeket böngészni, mielőtt nekiindul az ember a városnak. 

Krumlov látképe a parkolóból. A helyi rendfenntartó erők szerint azonban a hely, ahol megálltunk egy panorámaterasz és nem parkoló. Igaz, erre semmi nem utalt a látványon kívül, sehol egy tiltó  tábla, vagy záróvonal, vagy ráutaló jelzés.
Ez a kis véleménykülönbségünk 500 Koronába került nekünk (de csak azért, mert szeretik a magyarokat), melyet kénytelenek voltunk kifizetni, mivel a rend eme zord őrénél volt a kerékbilincs kulcsa.

A jellegzetes színes, henger alakú vártorony a városból szinte mindenhonnan látható. A város egyik jelképe a kör alakú vártorony. Az 54 méter magas, hatemeletes torony az alsó vár belső udvarán található. Gótikus és reneszánsz stílusban épült.
A várost a Vltava (Moldva) kettős kanyarulatába építették. Több fa hídon is át lehet kelni a folyó felett.

A városon belül több helyen ilyen zúgókat építettek a folyóra. Remek szórakozás végigevezni a Moldván, vagy vitetni magunkat a helyi népviseletbe öltözött hajósokkal. (rafting tapasztalatainkról itt lehet olvasni)

A városon tekergő folyó alapvetően meghatározza a hangulatot, szerves része az itteni életnek. A víz fölé nyúló teraszokról, vagy partra települt étterem padjairól sört hörpintve bámulhatjuk az elsuhanó hajósokat, vagy a vízparton hűsölő embereket.

A krumlovi vár Csehország második legnagyobb vára. Öt udvarból és negyven épületből áll, valamint tartozik hozzá egy hét hektáros kastélypark is. Folyamatosan építették a14. századtól egészen a 19. századig, de a mai elrendezését a reneszánsz időkben nyerte el.

A felső vár és a barokk színház közti várárkot egy 7 emelet magas, boltozatos híd tölti ki.
További fotóimat  a városról ITT találod.

Kilátás a hídról a  városra

 

Középkori hangulatú városka girbe-gurba utcáiból kinövő többemeletes házak kuszasága magával ragadja az embert. Ettől a szellőző ágyneműtől nekem nagyon élőnek tűnt.

A belváros nyüzsgő tömegét nagyrészt a turisták képezik.

Valójában a városkában alig laknak helybéliek, inkább a turisták vették birtokba.Főleg ázsiai turisták. Szürreális látvány: ázsiai kislány cseh népviseletben.

Mágikus hely! Fogadjunk, hogy ennél a falnál  te is ezt tennéd.

Krumlovval egyidős a sörfőzés.
Ezt a képet akkor készítettem, amikor családunk férfi tagjaitól elváltunk, hogy külön utakon járjuk be a várost.  Csak itthon vettük észre, hogy ők is szerepelnek a képen.