A Bodrogzug kis ágai már tavaly is elkápráztattak, igaz akkor csak egy kis ízelítőt kaptam belőle, így idén szervezett túra keretében látogattunk vissza. Ezt utólag kicsit bántam, 30 ember ücsörgött 5 kenuban. Szerencsére valahogy középen leszakadtunk a társaságtól, így mégiscsak magunkban evezgettünk a Bodrog-zugi főcsatorna csendes vizén. A szervezett túrának köszönhetően legalább szereztünk némi helyismeretet is, így jövőre már bátrabban vágnék bele egy önálló felfedezőútba.
A Bodrogzug fokozottan védett természetvédelmi terület, látogatása csak engedéllyel lehetséges, amit azonban a www.bodrogzug.hu oldalán pár ezer forintért online is meg lehet vásárolni.
A több, mint 4000 hektárnyi védett területet lefűződő holtágak, csatornák szelik át, a vizek közti rétek magas füvei hajlongtak az erős szélben. A réteket sok helyen morotvatavak és mocsaras területek váltják fel, melyeket az általunk bejárt csatornáról persze nem lehet látni. Egykoron a rétekre kihajtották az állatokat legelni. Manapság egyre jobban eltűnnek a legelők, teret hódít az erdő.
Talán a legkülönlegesebb ezen a részen, hogy ez az egyetlen terület Magyarországon, amit még mindig minden évben ellep a víz a tavaszi áradások során. Legközelebb április végén kell lejönnöm ide!
Tokaj széléről a Bodrogon felfelé indult a túra, majd két kilométer múlva jobbra, a Zsaró-éren kanyarodtunk be. Hamarosan egy zsiliprendszeren kellett átkelni. Ezután már igazi csodavilág fogadott.
A fákon, gémek, kócsagok, bakcsók csücsültek, közeledtünkre sem mindig reppentek tova, megszokták a kenusokat. A folyó szélét vízitök és kolon mezők szegélyezték. a parton beerdősült terület rejtette a szúnyogokat és a madarakat.
Partra szállási lehetőség nem akadt túl sok, így pár óra múlva már erősen izegtünk-mozogtunk, fájlaltuk az alsó felünk minden részletét, beleértve a kinyújtózásra vágyó lábainkat, tekergőzni akaró derekunkat és sajgó fenekünket is.
A látvány azonban mindenért kárpótolt. Virágzó tündérrózsa, mocsári nefelejcs, kéklő égbolt, zöldellő fák mindenfelé.
![]() |
Az előttünk levő műtárgynál átemeltük a kenut egy rövid szakaszon. A vízben piócák lesték, mikor tapadhatnak a bokánkra, de kicseleztük őket. |
![]() |
Mocsári nefelejcs szegélyezte a nádast. |
![]() |
Az átemelés után, úton a kilátóhoz. (Zalkodhoz közel) |
![]() |
Kikötöttünk. A hajók nevei egy-egy bodrogzugi növény nevét viselik. |
![]() |
Panoráma a kilátóból. |
![]() |
A lemaradókat bevontatták. |
![]() |
Gólyatalálkozó - tán épp azt tárgyalják meg, hogy cserkésszék be a békákat... |
Az estét Tokajban töltöttük, sétával és lángosozással, az éjszakát pedig egy szöcskékkel teli szúnyogmentes réten.
![]() |
Az előtérben a lósóska, vagy havasi lórom, esetleg órom, bábilló vagy bábikó. |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése