2017. június 23., péntek

Tátrai fenyők a Nagy Pusztítás után 13 évvel

2004-ben hatalmas vihar 170-200 km/h széllökésekkel vonult át a Magas-Tátra hegycsúcsain és nagy területeken tarolta le a gyönyörű fenyőerdőket. Döbbenetes látványt nyújtott akkor a kopár hegyoldal. Mindenütt gyökerestül kifordult fákat lehetett látni. 
Mostanra már látszanak az új élet nyomai. A ritkásan álló, megtépázott öreg fenyők lábánál növekednek a csemeték. Persze ebből messziről mit sem venni észre, csak a magányos fák sziluettjeit mutatkoznak meg a távolból. 




A vihar után ott maradt kidőlt fák legnagyobb ellenségének a szú bizonyult. 10 évvel a természeti katasztrófa után annyira elszaporodott, hogy az egészséges, élő erdőket is megfertőzte, és szinte ugyanakkora pusztulást okozott, mint a vihar.

2 megjegyzés:

  1. A második és harmadik képed lenyűgözött! A kettes pályázatra való, és ott is dobogóra. De persze ez egy szubjektív dolog, nekem nagyon tetszik a vakító fehér és a sötét tónusok kontrasztja. A fotót nézegetve olyan érzésem támadt, mintha az a néhány szál fácska és a pár kődarab "örök hűséget" esküdött volna egymásnak ott a mélység felett.

    VálaszTörlés
  2. Köszönöm! A második, a fenyők a kövekkel engem is nagyon megfogott, amikor megláttam. Lefelé jöttünk a hegyről, délutáni napfényben, és különlegesek voltak a színek is a felhők alatt. És én mégis fekete-fehérben láttam szemeim előtt a képet. Elképzeltem, ahogy a fehér kövek világítanak a sötét háttér előtt.

    VálaszTörlés