2015. július 2., csütörtök

Nézelődés


 "Gyűjtöm a képeket valahová,
valami közös tárolóba.
Befogom és bent alakítom a hangot,
a színt, az ízt, az érzést."
(Noszlopi Botond)



Ablak vagyok, ahonnan
a megfigyelő álmosan tekint
egy város ütemteremtő
lüktetésére. Nézi az embert,
miként alakul ki és alakul át,
a gépeket, a szakadó esőt,
vagy a verőfényt.

Gyűjtöm a képeket valahová,
valami közös tárolóba.
Befogom és bent alakítom a hangot,
a színt, az ízt, az érzést.

Valahol minden renddé szerveződik,
megtalálja helyét az érthetetlen,
kitárulkozik a talány.
Valahol, ahol pusztán az ablak van,
mely mögött nem áll senki.

- See more at: http://www.irodalmijelen.hu/05242013-1601/nezelodes-noszlopi-botond-versei#sthash.qFR50ez3.dpuf
Ablak vagyok, ahonnan
a megfigyelő álmosan tekint
egy város ütemteremtő
lüktetésére. Nézi az embert,
miként alakul ki és alakul át,
a gépeket, a szakadó esőt,
vagy a verőfényt.

Gyűjtöm a képeket valahová,
valami közös tárolóba.
Befogom és bent alakítom a hangot,
a színt, az ízt, az érzést.

Valahol minden renddé szerveződik,
megtalálja helyét az érthetetlen,
kitárulkozik a talány.
Valahol, ahol pusztán az ablak van,
mely mögött nem áll senki.

- See more at: http://www.irodalmijelen.hu/05242013-1601/nezelodes-noszlopi-botond-versei#sthash.qFR50ez3.dpuf
Ablak vagyok, ahonnan
a megfigyelő álmosan tekint
egy város ütemteremtő
lüktetésére. Nézi az embert,
miként alakul ki és alakul át,
a gépeket, a szakadó esőt,
vagy a verőfényt.

Gyűjtöm a képeket valahová,
valami közös tárolóba.
Befogom és bent alakítom a hangot,
a színt, az ízt, az érzést.

Valahol minden renddé szerveződik,
megtalálja helyét az érthetetlen,
kitárulkozik a talány.
Valahol, ahol pusztán az ablak van,
mely mögött nem áll senki.

- See more at: http://www.irodalmijelen.hu/05242013-1601/nezelodes-noszlopi-botond-versei#sthash.qFR50ez3.dpuf
Ablak vagyok, ahonnan
a megfigyelő álmosan tekint
egy város ütemteremtő
lüktetésére. Nézi az embert,
miként alakul ki és alakul át,
a gépeket, a szakadó esőt,
vagy a verőfényt.

Gyűjtöm a képeket valahová,
valami közös tárolóba.
Befogom és bent alakítom a hangot,
a színt, az ízt, az érzést.

Valahol minden renddé szerveződik,
megtalálja helyét az érthetetlen,
kitárulkozik a talány.
Valahol, ahol pusztán az ablak van,
mely mögött nem áll senki.

- See more at: http://www.irodalmijelen.hu/05242013-1601/nezelodes-noszlopi-botond-versei#sthash.qFR50ez3.dpuf
Ablak vagyok, ahonnan
a megfigyelő álmosan tekint
egy város ütemteremtő
lüktetésére. Nézi az embert,
miként alakul ki és alakul át,
a gépeket, a szakadó esőt,
vagy a verőfényt.

Gyűjtöm a képeket valahová,
valami közös tárolóba.
Befogom és bent alakítom a hangot,
a színt, az ízt, az érzést.

Valahol minden renddé szerveződik,
megtalálja helyét az érthetetlen,
kitárulkozik a talány.
Valahol, ahol pusztán az ablak van,
mely mögött nem áll senki.

- See more at: http://www.irodalmijelen.hu/05242013-1601/nezelodes-noszlopi-botond-versei#sthash.qFR50ez3.dpuf

2 megjegyzés: