2015. július 26., vasárnap

A Visegrádi Palota - nem is olyan sötét a középkor?

Munkatársaimmal a Visegrádi Palotába kirándultunk, ahol egy remek idegenvezető mutatta be nekünk a palotát. Az itt hallottak alapján készült ez a bejegyzés.

Visegrád, mint királyi székhely

Az 1200-as évek közepén Visegrádon a tatár támadások által elpusztított falvak helyére helyezte I. Károly királyunk a királyi udvart, és szabad királyi várossá nyilvánította a gyorsan fejlődő települést.  Felépítette itt az első királyi palotát.  Két nagy épületet is emelt, melyeket padlófűtéssel látott el. 
Halála után fia, I. Nagy Lajos folytatta  a palota építését. Fallal vette körül az épületkomplexust, kápolnát emelt (1366), majd egy kétemeletes lakópalota is épült a királyné és a király lakosztályival. 

Komfortos, ámde babonás középkor 

A lakópalotába  hideg-meleg folyóvízzel ellátott fürdőszobát is elhelyezett, valamint  külön toronyba vízöblítéses latrinákat építtetett.
Azokban a szobákban, ahol nem a királyné és a király lakott, szintén volt fürdési lehetőség.  A bal oldali képen egy ilyen fürdődézsát láthatunk. A közhiedelemmel ellentétben - mesélte idegenvezetőnk - a középkor elején még nagy kultúrája volt a fürdésnek. Az egyszerű emberek közfürdőbe jártak, ahol tisztálkodhattak, valamint itt találkozhattak örömlányokkal is. Amerika felfedezése után, a nemi betegségek megjelenésével terjedt el az a tévhit, hogy a fürdés egészségtelen, mivel aki közfürdőbe járt könnyen kapott szifiliszt (persze az örömlányok miatt), ámde a betegség megjelenését tévesen a fürdéssel kötötték össze. Ez a hit azonban soha nem látott mértékben lendítette fel a parfümipart.
Magyarországon a XIV. században svájci mintára terjedtek el a színes csempékkel borított torony formájú kályhák, amelyek nem csak a lakószobák füstmentes fűtését, de díszítését is szolgálták.  Az 1340-es évek közepéről származó legkorábbi visegrádi kályhák az első cserépkályhák közé tartoztak Magyarországon.
Megfigyeltétek már, hogy a középkori ágyak hossza nem több, mint 140 cm? Ilyen alacsonyak lettek voltak az emberek akkoriban? Nem! Azt tartották, hogy ha vízszintesen fekszenek amikor alszanak, akkor  éjjel, amikor jön az ördög, azt hiszi róluk, hogy halottak, és elviszi őket a Pokolba!

Épített kertek

A palota területén több helyen fallal körbevett virágoskertet és gyümölcsöskerteket is létesítettek, melyeket vízvezetékkel táplált  vörösmárvány csorgókúttal díszítettek.

1409-re  Nagy Lajos lánya és férje Luxemburgi Zsigmond fejezte be az építkezést. Majd Zsigmond Budán is hatalmas építkezésekbe fogott, ekkor költözött a királyi udvar Budára. 1426 után Visegrád jelentősége rohamosan csökkent.

A földi Paradicsom

Reneszánsz lodzsa

Mátyás aragóniai Beatrix-szal való házassága (1467) után a palotát fényes vidéki rezidenciává építette át.
Kevés új épületet építettek, inkább a régieket alakították át a kor igényei szerint.  Reneszánsz kutakat, szobrokat, helyzetek el, a falakat ellátták reneszánsz díszítőelemekkel, és nem mulasztották el elhelyezni a falakon Mátyás címereit. Az épületet  Bonfini  és Oláh Miklós leírásaiból ismerjük.
A palota a korabeli itáliai reneszánsz udvarok között is megállta a helyét, Bartolomeo de Maraschi pápai követ valóságos földi paradicsomból ír leveleiben.
Középudvaros lakópalota, későgótikus kerengő a Herkules kúttal (Giovanni Dalmata műhelyéből)
A kutat díszítő gyermek Herkules valószínűleg a hadvezér király törvénytelen fiára, Corvin Jánosra utal, akit Mátyás nagyon szeretett volna megtenni utódjául.

Palota a föld alatt


A palotát a török háborúk romba döntötték, szinte az egész föld alá került, abban is kételkedtek, hogy egyáltalán állt itt valamikor. A palota helyét végül Schulek János találta meg, és kezdett el ásni 1934 végén. A feltárások a mai napig is tartanak.

További források:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése