Biatorbágyról Sóskút felé haladva az országút mentén elterülő Öreghegy koronája alatt izgalmas sziklavonulatot fedeztem fel. Mint utóbb kiderült ez a Madárszirt, remek kilátópontokkal, izgalmas sziklaperemekkel, igazán tökéletes túraútvonal akár kisgyerekekkel is. A hegy tövéből meredeknek látszott az út, nagyobb kaptatóra készültem lélekben, de hamar kiderült, hogy a hegymenet egy rövid laza séta, és hamar feledteti a kaptató unalmát a gyönyörű telepített fenyőerdő szépsége, valamint a fák közül egyszercsak előbukkanó Nyakaskő látványa.
|
Mint tyúkanyó a tojásain... |
A sziklaperem tövében a bányászat során feltárt barlangok, hasadékok nyílnak, melyek az építőkőzet szerkezetébe nyújtanak bepillantást.
Képzeljük el, amint az egész Közép-Európát borító tengerből a hegyvonulatok kiemelkedésével leválasztódik a Pannon-tenger. Partját pálmafák borítják, flórája és faunája egyaránt egyedülálló a világon. A leváló tenger vizét a beléömlő folyók folyamatosan hígítják, egyre csökken a sótartalma. Ez a folyamat figyelhető meg - a hozzáértők számára - a sziklafal oldalában található rétegekben.
Szinte látom lelki szemeimmel, ahogy a környék egykori ura, Sándor Móric gróf a hegyoldalban (a képen a bal felső sarok) Gonosz nevű lovát megüli, majd vágtába lendülve a szikláról a mélybe ugratja! Az ugrást a lova nem élte túl, csoda, hogy ő igen.
Az Ördöglovasnak is nevezett gróf méltán kapta ezt a nevet. Bajna, Bia és Bot településeken fekvő birtokain elhelyezett mintaszerű ménesében kiváló lovakat tenyésztett. Hírhedt-híres volt lovasbravúrjairól is. Sokszor végződtek bemutatói csonttöréssel, de ő rá sem hederített ezekre, amint újra lóra tudott ülni, tovább folytatta vakmerő lovasmutatványait.
A szikla tetejére én nem másztam fel, így lemaradtam a sziklába körkörös irányba vésett versről. Azonban a perem alatti mélyedésben sokkal izgalmasabb volt a panoráma!
Kutyám mindenhol előttem járt, leghelyesebbnek ítéltem inkább őt is belekomponálni a képbe.
|
Elbújtam! Vagy mégse? |
|
Fejtetőn ülve |
Amikor felértem a sziklaperem tetejére
váratlanul bukkant elém ez a táj. A szemköztes vonulat! Rajongással
töltött el a látvány, úgy látszik Dézi azonban nem ezt részesítette
előnyben.
|
Szerintem a másik oldal érdekesebb... |
El is határoztam, hogy átmászok oda. Ehhez át kellett préselnem magam a sziklák között, melyek olyan közel voltak egymáshoz, alig fértem át, majd egy meredek úton ereszkedtem lefelé, egy, a célnak nem túl megfelelő cipőben.
|
Lágy hullámok |
|
Kőlépcsők |
|
Hideg és meleg |
|
Sziklaperem színesben |
|
Fénybetörés |
Hasonló bejegyzések:
Szépek a képek, a kutyás-árnyékos képek különösen tetszenek! :)
VálaszTörlésNekem is azok a kedvenceim!
TörlésTetszik!:-))
VálaszTörlés