(július közepe)
Az oly sok munkával megépített Hódvár nem jó lakóhely már. A Kis Tóban, ahol a fiatal kölykök, Szuszka és Cserke nemrég még úszni tanultak, kergetőztek, alig maradt víz.
– Nem várhatunk tovább! – jelentette kis Hódanyó.
– Ma költözünk! – tette hozzá Hódnagy.
Megvárták, míg sötétség borult a tájra, a kétlábúak és négylábú barátaik mind eltűntek a Szigetről, elcsendesedett a környék. Csak a tücskök levegőt betöltő ciripelése és a Folyó csobogása hallatszott. A hold fénye táncolt a hullámokon, amikor nekivágtak az útnak a Nyári Lak felé. Sikeresen átkeltek a Gáton, és a kicsik is biztonságosan elérték a vízbe dőlt fákat az új lakás bejárata felett.
A kidőlt öreg törzsek mögött nyugodt volt a víz, a fák ágai között pedig remekül lehetett merülni és kergetőzni.
Szuszka és Cserke megpróbálták rávenni Gurmit is a játékra.
- Hagyjatok enni! – mordult rájuk testvérük mérgesen.
A part mentén a forró nyári estéken sokkal nagyobb volt a mozgás, mint a Kis Tónál. Rengeteg kétlábú járt erre, ezért Hódanyó csak késő este, már csaknem sötétedéskor engedte a családot partra szállni. A kicsik akkor is a vízben maradtak, és Gurmi és Murmi sem ment messzire. A szülők közvetlen a víz mellett tisztálkodtak, ahonnan egy szempillantás alatt a vízbe vethették magukat.
Éhen azonban így sem maradtak. A vízbe dőlt fák ágai kiváló csemegét jelentettek, és a kicsik szemmel láthatólag nagyon élvezték a bújócskát a fák alatt. Mindent ellestek a nagyoktól: hogy kell lerágni egy ízletesebb ágat, miképp cipelhetik fogaik között úszkálás közben. Vagy épp azt gyakorolták, hogyan kell ijesztően csapni egyet a farkukkal, majd eltűnni a mélyben.
A szülők egy darabig figyelték, ahogy Cserke fickándozva bukfencezik a víz alatt, és Szuszka óvatosan próbálja utánozni. Aztán Hódnagy intett Hódanyónak.
– Ideje bejárnunk a Folyót, hogy minden rendben van–e a határainkon – mondta komolyan. - Murmi majd vigyáz a kicsikre!
Hódanyó bólintott, s a két nagy hód nekivágott a sodrásnak. Gyorsan szelték a vizet, közben figyelték a partot – bizony, erősen ki kell lépnie annak, aki tartani akarja velük a tempót!
A gyerekek egyedül maradtak az ágak között. Magabiztosan mozogtak már a vízben, de Szuszka mégis inkább a fák rejtekében keresett menedéket.
Cserke azonban fel alá úszkált, fogai között saját szerzeményével, egy frissen rágott faággal, és szorgalmasan gyakorolta tovább a Hódok Tudományát, ahogy azt a nagyoktól látta.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése