2013-ban cölöpökre épült tanösvényt kezdtek
el építeni a láperdőbe, a víz fölé, így széltében-hosszában be lehet járni ezt
az izgalmas tájat.
A bejáratnál álló épületben a helyi élővilágot bemutató kiállítást nézhetünk végig, előtte pedig egy 14 méter magas torony alatt elhelyezett cső mutatja, hogy milyen magasságba szökne a karsztvíz, ha szabadon törne fel a mélyből.
Sarki-forrás tó
A tanösvény égererdőkön, sászsombékokon vezet keresztül. A víz színe pedig elképesztően sötét mélykék árnyalatot is fel tud venni, mintha feneketlen mélység tátongana alattunk.
A Sarki-forrás tó fölött egy fa hídon kelünk át, a fölénk boruló fák
visszatükröződve olyan hatást keltenek, mintha egy hatalmas alagúton
kelnénk át.
Nagy-Égeres
A Nagy-Égeresben felállított kilátó toronynál elértük az út talán leglátványosabb szakaszát. Felülről tekinthetünk a láperdő kidőlt fáira. A tó közepén bugyog fel ugyanis a források nagy része, és a túl sok és intenzíven áramló vizet az égerfák sem szeretik. 15 évvel ezelőtt még az erdő szárazon állt, sőt az alacsony talajvíz miatt, jó pár métert süllyedt a talaj. A forrásműködés beindulásával az addig száraz területen álló erdőben a vízszint rohamosan emelkedett, a fák szinte úsznak a vízben, gyökerük folyamatosan víz alatt van, ezért megfulladnak. Az elpusztult fák csonkjai kísértetiesen meredeznek ki a tóból.
Erdei-forrás
A lápvidék talán legtitokzatosabb forrása volt valaha az Erdei-forrás. Létezését sokáig csupán csak sejtették, mert a láperdőn keresztül kevesen merték csak megközelíteni a 20-21 fokos enyhén savas karsztforrást. Most azonban a cölöpút következő állomása épp a forrás fölé vezet. Ha nagyon csendben maradunk, hallhatjuk a feltörő forrás bugyogását, amint megemeli, táncoltatja kicsit, majd újra a visszaereszti a kvarc homokot. Napsütésben fényesen vibrálnak a karsztszemcsék. Becslések szerint naponta 2400 m3 víz tör fel a mélyből.
A víz itt még a legnagyobb hidegben is alig-alig fagy be, bár a
hőforrásoktól távolabb vékony jégréteg azért télen felfedezhető.
Évszakok váltakozása
Minden évszak tartogat valami meglepetést. Télen a gőzölgő meleg víz, tavasszal a frissen sarjadó levelek és a vizet lassan teljesen befedő vízinövények zöldje, ősszel pedig vékony, színes avarréteg rakódik a kristálytiszta vízre.
Növényvilág
Az égerfák támasztó gyökerein, illetve a sekélyebb részeken növekszik a bugás sás (ld a képeken) a védett szálkás és széles pajzsika.
A láperdőben rengeteg szitakötő, halfaj, és számtalan madár talál fészkelő és telelő helyet.
Nutriák a tóban
Hamarosan elérjük a hosszúkás, tündérrózsákkal fedett tavat, ahol idén egy nutriacsalád életébe is betekinthettünk. Nyáron vígan rágcsálta a mama a tündérrózsa virágait, ősszel pedig három virgonc kölke is ott úszkált mellette a vízben.
A tavon egyébként függőhídon is átkelhetünk, és a tó közepéről is elmélyülhetünk a táj szépségében.
Kis-Égeres
A Kis-Égeres felé tartva tiszta felületű tóvá alakul a láp, innen többfelé is kis zúgókon távozik a víz. A mozdulatlan vízfelszínen megtévesztően tükröződnek a parti fák és a vízben álló zsombékok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése