A szepesi vár uradalmához tartozott. 1400-as években a Szapolyai családé, majd amikor a vár Habsburg kézre került, I. Ferdinánd királyé. A király 1531-ben a szepesi uradalommal együtt Thurzó Eleknek adta. 1636-ban a Thurzók kihalásával a Csákyak birtoka lett és maradt is egészen 1948-ig.
A zsindelyes, hagymatetejű Szentlélek-templomot 1245-ben kezdte építtetni Zsigray János szepesi gróf. 1425-ben gótikus stílusban átépítették. A hagymakupolát 1769-ben emelték.
Eredetileg a templom főhajóját kazettás fa mennyezet fedte, amit egy gótikus hálózatú kő boltozatra cseréltek le a 15. század közepén. Építészetileg ritka megoldást alkalmaztak a kialakításánál: a boltozat közepén álló nyolcszögletű oszlop kettévágja a teret, ezáltal a temlom kéthajós lett. Az oszlop szétágazó bordáival pálmafát formáz, mely az élet fájának jelképe. (forrás: Szepességi Baráti Kör írása alapján)
 |
| Barokk főoltára 1656-ból való, két oldalán Szent István és Szent László alakja látható. |
Az 1646-ban pestisjárvány dúlt a faluban. Ekkor a templom falait fertőtlenítés céljából fehérre meszelték, ezáltal eltűntek gótikus freskói. A freskókat Klimkovics Bélla kassai rajztanár fedezete fel, majd Rómer Flóris útmutatásával bontották ki a mészréteg alól. 1904-ben a tetőn átszivárgó nedvesség a freskókat megrongálja, restaurálásuk 1940-ben kezdődött meg, 1959-re fejeződött be. (forrás: Radocsay Dénes: Faliképek a középkori Magyarországon, Corvina kiadó)
 |
| A diadalív fölött az utolsó ítélet jelenete látható .... |
 |
| ... a kép jobb oldalán lévő szörny épp a pokolba jutott lelkeket nyeli el. |
 |
Az északi falon Jézus életéből vett jelenetek, valamint a Szent László legenda jeleneti láthatóak. az 1400-as évek elején készülhetett. Középen a Krisztust a keresztfán ábrázoló freskó egy alsóbb rétegen került napvilágra, az 1300-as évek elején festhették. |
Engem mindig lenyűgöznek a templomok díszítéseinek magyarázatai. Ilyenkor, minhta egy új világ nyílna meg számomra. Álljon itt tehát ennek a freskónak a magyarázat a Szepességi Baráti Kör írása alapján:
Élet fája: a középpontban a megfeszített Krisztus az élet fáján, két részre osztja a kompozíciót: az Ószövetség történelmére és az Újszövetség történelmére.
A jobb oldalon áll Ádám és Éva. A figurák nagysága érezteti, milyen nagyra tartotta az Isten az eredendő bűn elkövetése előtt és után az embert, mert az egyik oldalon van a Paradicsomi kísértés, a másik oldalon a Paradicsomból való kiűzés.
Az angyal, a Paradicsom kapujának őrzője vigyáz, hogy ne jussanak az élet fájához, hogy a bűnük ne hasson örökké.
Az Ószövetséget a Sinagóga jelképezi, szamáron ülő női alak, aki magán az Ószövetség szimbólumait viseli.
Az Újszövetséget az Eklézsia királyi alakja jelképezi, az egyház, egy tetramorfon ül, ez a négy Evangélistát jelképezi.
A két alak kezében harci zászló, ami a jó és a rossz egymásközti harcát jelképezi.
A Sinagoga zászlórúdja eltört, az Eklézsia rúdja ép, ez a harci készséget jelképezi, kereszttel van díszítve, ami Jézus győzelmét a rossz és az örök halál felett, vele együtt mi is legyőzhetjük a rosszat.
A győzelemhez szellemi erőt nyújt nekünk az Eukarisztiával.
Eklézsia a kezében kelyhet tart, ez az Újszövetségben a bűnbocsánat szimbóluma.
A kereszten nem tipikus felirat van, „ADAM“ Szt. Pál apostol szavai: „Amit az első Ádám az engedetlenségével elrontott a Paradicsomban, azt a második Ádám, Jézus Krisztus a kereszten megbűnhődte és harmadnapra feltámadt".
Az Isten áldó keze mellett, a felirat felett, áldását adja az alázatosoknak, békességet és megbocsájtást ad, (amit a világiak nem tudnak nyújtani) és ez az emberi nem boldogsága.
Jézus Krisztus elfordítja fejét Sinagógától, az Egyház felé fordítja, ami azt jelenti, hogy ő általa jut az Úrtól a Szentlélek az Egyházhoz, mint ahogy ezt a főoltáron levő dombormű ábrázolja.
 |
| A Szentháromság ábrázolása. |
 |
| A Szent László legendát is megörökítették a freskókon: A kunok üldözése, Szent László és a kun vadala, a kun lefejezése, Szent László pihenése. |
 |
| Keresztrefeszítést ábrázoló freskója a 13. századból származik, ez a templom legrégebbi freskója. |
A mérnök tesóm ötlete volt, hogy feljussunk a templom kupolájába is, ehhez a Google translate segítségével fordítottuk le a kérést, és mutogattuk a jegyszedő kislánynak, aki végül kulcs hiányában nem tudott felvinni minket oda.
A templomkertben található temetőnek ijesztő hangulatot kölcsönöznek a fekete márványba vésett arcképek. Olyan, mintha a sírból kikelt szellemek lebegnének ott.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése