Idén ősszel újra többször is előfordult, hogy szombat reggel futni indultam a Béla király útra. Túlzás lenne azt állítani, hogy ilyenkor körbefutom a hegyet, de egy gőzmozdony fújtatásával eljutok a Tündér-szikláig és vissza, többszöri pihenőkkel. Az a baj, hogy két futás között több hét is eltelik, ezért gyakorlatilag notórius újrakezdő vagyok.
Ráadásul az időjárás is ellenem van. Futás közben megpillantottam a tájat, és...
... inkább visszafutottam a fényképezőgépemért, és sétára vettem a lépést. Szomjasan ittam magamba az őszi napsütés erdei színeit.
Kilátás a Tündér-szikláról |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése