2017 a virágok mentén

Az idei évem nem a virágok fotózásáról szólt, mégis találtam néhány képet, amit talán érdemes megosztanom itt a blogon is.

Valahogy idén csak ilyen rongyos, elvirágzóban lévő kökörcsineket találtam. 2017-ben az összes virágfotóm közül ez lett a kedvencem. 

Tél végén, amikor még a fák barnán sötétlenek, az olvadó sárban cuppogunk az erdőben, üdítő színfoltként virítanak az első tavaszi virágok. Csillagvirág, sáfrány, hóvirág. Hamarosan megjelenik a hunyor is. Megtelik az erdő madárcsicsergéssel, s mintha csak a madárdal csalogatná elő, lassan az első rügyek is kibomlanak.

A nőszirommal nagyon sok helyen találkozom a Budai-hegységben. Idén is végigjártam az ismert lelőhelyeket. A Hármashatár-hegyen négyféle színváltozatban is találkoztam vele.

 Ezt a példányt pedig  a bajóti Öreg-hegyen találtam.

Április végén Pádisba utaztunk, kárpáti sáfrányt fotózni. Utazásunk előtti nap fél méter hó esett a hegyekben, járhatatlanná téve a fennsíkra vezető utat. Alig néhány virág kandikált csak ki a hó alól.

Végül sikerült egy hómentes lejtőn néhány virágzó tővel találkozni. Kicsit csalódott voltam, nagyon szerettem volna sáfrányokkal sűrűn borított réteket látni!

Idén a Sisakvirág-tanösvényen voltam visszatérő vendég, hogy feltérképezhessem hónapról-hónapra a virágállományt. Új felfedezettem a tarka kosbor.

 

De megtalálható itt a kökörcsin, hérics, henye boroszlán, erdei szellőrózsa, árvalányhaj, nagyezerjófű, varjúköröm, iszalag, kétlevelű sarkvirág, a tarka nőszirom, sárga gyűszűvirág, árlevelű len, turbánliliom, harangvirágok, és természetesen a siskavirág.

Havasi haranglábba a Júliai-Alpokban botlottam, a Vogel hegyen.

Ciklámennel szintén az Alpokban találkoztam, de nagyon szerettem volna Magyarországon is találni belőlük, ezért utaztam a Hódos-ér mellé, ahol azonban nem sikerült megtalálni a ciklámenest. Ehelyett bíbor nebáncsvirágot találtam (jobbra).