2017. január 17., kedd

Egyedül

Bennem a mult hull, mint a kő
az űrön által hangtalan.
Elleng a néma, kék idő.
Kard éle csillan: a hajam -
(Részlet József Attila Reménytelenül c. verséből)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése