Holdvilág-ároktól Dömör-kapuig

A Holdvilág-árok bejárata Kiskovácsiban található, magán az árkon a piros kereszt jelzi az irány. Persze jelzés nélkül sem lehet eltévedni, hiszen két meredek hegyoldal között kanyarog végig az út, a szurdok mélyén pedig kis patak csordogál.

Már amikor csordogál. 

Időről-időre ugyanis szinte teljesen eltűnik, máskor pedig megvadulva hömpölyög végig a völgyön, magával sodorva fákat, hidakat, turista csoportokat is. Mivel már régóta nem esett sok csapadék, most erejéből csak csendes csobogásra telik. 

Varázslatosan szép szurdokvölgybe így december elején dél körül épp besüt a nap, megcsillan a fák lekopaszodott ágain. 

Az októberben a színes falevelek ezzel szemben sötétséget borítanak a völgyre.

 A víz-mosta sziklafal jellemző eleme a szurdoknak.

Hamarosan elérkezünk a Meteor létrához.

Itt kiöblösödik a völgy, egykori vulkán működésekor keletkezett sziklákon ücsörögve gyönyörködhetnénk a létra mellett lezúduló vízesésben, ha lenne, de most éppen az sincs. 

Így bejárjuk az ősember barlang mindkét ágát, a gyerekek izgatottan törtetnek előre elemlámpájukkal. A létra felett hatalmas kidőlt fatörzsek ívelnek át, rajtuk több méter lelógó borostyán.

 A létrán felmászva folytatódik még néhány méteren a vadregényes szurdok.

Valószínűleg ez a rész több napos esőzések, vagy olvadás után teljesen járhatatlan.  Térdig süppedünk az avarban, talpunk alatt öklömnyi sziklák görögnek.

Kiérve a szurdokból egyre meredekebben visz felfelé az út, lekívánkozik rólunk a téli kabát. Átváltunk a piros négyzet jelzésre, s kb. fél órás sétával elérjük a Lajos-forrást, utunk legmagasabb pontját (461 m). Ez a rész számomra mindig kiábrándító volt, a forrás környéke lekövezve, sok  látogató, többen autóval érkeznek, a csomagtartóban marmonkannák, azokat töltik meg a forrás vizével. Menjünk tovább! Innen már az árnyékos oldalon (zöld háromszög) vezet az út, érezzük is a hideget a kabáton keresztül is.

Kb. 2 km-es sétával érjük el a Kőrösi Csoma Sándor kilátópihenőt, ahonnan szép kilátás kínálkozik a Bükkös-patak völgyére.

A patakon néhol összefüggő a jégpáncél, több helyen is élvezettel dobálják a gyerekek a követ a befagyott vízre.

A vízesés Dömör-kapunál ezüstös fényben pompázik.

Sajnos, ilyenkor télen már nem visz innen  busz Szentendrére, így újabb fél órás sétával érjük el a Szentdenre-Pilisszentlászló országutat, ahol végül felszállhatunk a buszra.