A Normafa zúzmarába burkolózott. Hétköznap reggel csak néhány elszánt futó, néhány kutyát sétáltató gazdi és két biciklis található a hegyen.
A hétvége forgatagához képest szinte egyedül vagyok. Körülöttem néma csend. Aztán meghallom a város felől érkező zajokat. Távolból felmorajló autók halk zúgása. Mentőautó sziréna. Egy villamos fülsértő kanyarodása. Persze itt csak tompán hallatszik, de mégis.
Aztán egy kismadár hármat pittyen. Én kizárom a lenti zajokat és már csak én vagyok, a kutyám és a fehér táj.
A zúzmara kiemeli a fák jellegzetes formáit, gyönyörködöm a fekete göcsörtös ágakban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése