2015. szeptember 21., hétfő

Remete-szurdok barlangjai

Erdei sétáim során a Pilisben több helyen is láttam kiírva a tájékoztató táblákra, hogy a helyet dachsteini mészkő építi fel. Így van ez  a Remete-hegy és a Hosszúerdő-hegy esetében is, vagy említhetném a Dera-szurdokot, de mint ahogy utána olvastam számos barlang keletkezett a Pilisben dachsteini mészkőben hévízes működés, karsztosodás következtében.
A hegységrögök a földtörténet középső és a felső triász időszakában sokszor szigetként álltak ki a tengerekből, majd a rétegmozgások következtében rengeteg törés keletkezett bennük, tektonikusan feldarabolt, törésvonalakkal behálózott rögökké váltak.
A Remete-szurdok kialakulása során a völgy mélyülése és a sziklák kiemelkedése egyidejűleg történt, így a patak folyamatosan vágódott be a kőzetbe. A Remete-hegy déli oldalán több barlang is található, melyek ősrégészeti, őslénytani és paleoklimatológiai leleteikről nevezetesek.
A szurdok kialakulását  a gyors kiemelkedések és a viszonylag rövid nyugalmi szakaszok jellemezték, ezért nagyobb üregek nem tudtak kialakulni, a környék barlangjai rövidek.

Remete-barlang 

A barlang egyetlen  hatalmas belső teremből áll, viszonylag széles bejárattal rendelkezik, ez van a legközelebb a völgyhöz (10-12 m magasan), tehát ez a legfiatalabb barlang.  A barlangban ásatásokat is végeztek, és a talált leletek alapján megállapíthatjuk, hogy a középső kőkorszaktól kezdve folyamatosan éltek itt emberek. Továbbá előkerültek barlangi medve, szarvas, ősbivaly és ősorrszarvú csontmaradványa is.
II. József uralkodása idején pálos remete élt itt, róla nevezték el a barlangot és a vidéket is.
 
Karsztosodás nyomai a bejárat fölött - vagy barlangi szörny tette kiszáradni az ijesztgetős arcát :)

Remete-hegyi kőfülke

Ez a barlang már messziről, a főútról is látszik, látszólag hatalmas bejárat ásít a hegy közepe tájékán. Valójában a magassága nagyobb, mint teljes mélysége. Egy félbemaradt forrásbarlangról van szó, melynek kimeneti nyílása leomlott, innen a csalóka hatalmas bejárat. A kutatások során 5000 db 70 fajhoz tartozó csontmaradványt találtak a barlangban (csigák, gyíkok, pockok, madarak, békák...).

Hétlyuk-zsomboly

A Budai-hegység egyetlen zsombolyrendszere. Bevallom igen mókásnak találtam a zsomboly szót, nem tudtam mit jelent, hát utána néztem: függőleges bejáratú barlangot/barlangrendszert jelent. Bejárásuk általában nagy szakértelmet igényel, mivel a barlangba csak kötéllel lehet lejutni, általában egy mély, sötét üregbe ereszkedik le a barlangász.
A Hétlyuk-zsomboly esetében  több függőleges kürtő tátong az ég felé, de jól látni a barlang alját.
Az egyik nyílásnál kényelmesen le is tudtam ereszkedni a mélybe, mindenféle kötél nélkül is. Bár kutyám nem nagyon akart követni, megállt az egyik magasabb "lépcső" tetején, úgy kellett leemelni. Pedig odakint rendkívül meleg volt, a barlang hűvöse csábítóan hatott.
Kb 3 méteres mélységbe ereszkedtem le, ide négy oldalról dőlt be a fény a mennyezetről. 
Az egyik sarokból ijesztő sötétség tátongott felém,  újabb kürtő indult a mélybe. Ide már nem mertem lemászni, ami igen helyes döntés volt, mint kiderült 17 m mély a kürtő. A neve is ijesztő, ámde igen találó: Feneketlen-zsomboly. Bejárása barlangi gyakorlatot igényel.
Tetszett a barlang oldalának mintázata, telis-tele volt ráncokkal, mint a nagyon öreg emberek arca.


A speciális mikroklímának köszönhetően számtalan mohafaj,  több páfrányfaj is megtalálható itt. A képen az aranyos fodorka  látható.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése