Frivaldszky–Mauthner–Pálffy-villa

Kedves ismerősöm jelezte a lehetőséget, hogy a Béla király úton álló régi villaépület fotózására most van lehetőségem. Nagyon szeretem az ilyen ódon hangulatú romos épületeket! Az útról nézve egyáltalán nem is sejthető, hogy a hatalmas ősfás park milyen épületet rejteget.

Hogy is került ide ez a villa? 

1. Eredetileg Frivaldszky Imre természettudós számára épült 1845 körül  romantikus stílusban   Brein Ferenc tervei szerint.
2. Ki volt Mauthner? Rejtély. Erről forrásaim nem szólnak egy szót sem.
3. 1908-ban gróf Pálffy Anna számára Grioni Antal terve szerint 1908-ban neoreneszánsz stílusban átalakították.
4. Az államosítás után a Svábhegyi Országos Gyermekallergológiai, Pulmonológiai és Fejlődésneurológiai Intézet Béla király úti telepének része volt 1998-ig, azóta kihasználatlanul áll, folyamatosan és gyorsan pusztul. 

A villa a mai állapotban

A parkba belépve aszfaltozott út vezet az egykori villa északi frontjához. Az útról nézve ez a látvány tárul elénk:

Az villa állapotára jellemző a máló vakolat, vizesedő falak, és a legváratlanabb helyekről kinövő cserjék.
A fák szinte teljesen beárnyékolják az épületet, ma szinte csak a déli órákban kap némi fényt a teteje.

Az villa állapotára jellemző a legváratlanabb helyekről kinövő cserjék.

Az eredeti, 1845 készült kertet 1909-10 körül Hein János tervei szerint átalakították. Az előkert teraszolt struktúrája, a kocsiút íves vonala (leaszfaltozva), számos idős, értékes fa (tölgyek, magas kőrisek, keleti tuják, puszpángok stb.) megmaradt.
A kertet 1945 után is láthatóan igyekezettel ápolták, fejlesztették, aminek eredményeként számos fiatal fa áll a kertben. Az 1990-es évekig gondozott kertet mára felverte a gyom, a magról nőtt csemeték zavartalanul fejődnek. A kert eredeti struktúrája még felfedezhető, de a részletek nagy része már eltűnt.

Itt még érezhető a régi park romantikus hangulata.

Itt látható a közprizalitot kiemelő kőlépcső a fák takarásában.
(A rizalit az épület homlokzatsíkjából  kiemelkedő rész, ami rendszerint a teljes épület magasságában végigfut. Azért alkalmazák, hogy a hosszú homloksort függőlegesen tagolják, ezzel élénkítve az épület optikai hatását.)

A főhomlokzatát a földszinten kőbábos terasszal és széles lépcsővel kiemelt középrizalit uralja.

A homlokzat földszintjének jobb oldalán karcsú oszlopokkal tagolt Palladio-motívum található.
A. Palladio (1508-80) itáliai reneszánsz építész nyomán elterjedt hármasosztatú nyíláskeret. A középső félköríves nyílást két keskeny négyszögű nyílás keretezi, melytől oszlopok vagy pillérek választják el. Másképpen velencei ablaknak is nevezik.  Nos, itt mindebből nem sok látszik, a növények szépen benőtték.

A Morbitzer Nándor által 1939-ben tervezett napozó szinte érintetlenül megmaradt.
A homlokzatok alaprendszere mind a négy oldalon hasonló. Az épület tetején kőkorlát fut végig.

Feljárat a napozóhoz.
Az 1840-es években kialakított, majd az 1908-as átépítéskor módosított tömegek, homlokzati struktúra és részletek, külső és belső nyílászárók nagyrészt fennmaradtak.

Az északi homlokzat: a földszinti ablakokon klasszicizáló rácsozat található.
A romantikus villa részletei közül mindössze egy díszes gótizáló kétszárnyú ajtó maradt meg a földszinten.

A homlokzatot nehéz attika koronázza, amely a középrizalit fölött tömör, kétoldalt műkő, áttört kőkorlát (ballusztrád).

Az épület tetején a körbefutó kökorlát

Sajnos az épület belülről életveszélyes, több helyen megsüllyedt a padló, beázások, málló vakolat jellemzik.  Így csak elmondás alapján képzelhetjük el a belső 3 szárnyú romantikus stílusú ajtót, és a csigalépcső tetején, az emeleten megmaradt a díszes, klasszicizáló kovácsoltvas mellvédet.

Egy kép a villáról az 1904-es évből (forrás:https://www.facebook.com/photo.php?fbid=10214481028632764&set=gm.1499302590199874&type=3&theater  Földesi Kata bejegyzéséből):

forrás: http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=11599