Pár hete tavalyi diákjaimmal a Dunakanyarban bicikliztünk, s út közben felfigyeltünk a hatalmas, kikericsekkel borított mezőre. Vakítóan rikított a sok kis rózsaszín virág a napsütésben. Megálltunk egy kicsit gyönyörködni bennük, de tudtam, vissza kell ide jönnöm alkalmasabb fényviszonyok között is. Így a vasárnap hajnalt már a harmatos réten köszöntöttem.
A kellemes reggeli fényekben fürdő réten a kikericsek mellett a réti iszalag elvirágzott gömbjei messziről olyanok voltak, mintha hófoltok borítanák a füvet. Legnagyobb meglepetésemre még virágzó példányokat is találtam.
A kikericseket nem volt egyszerű fotózni, nagyon elbújtak a fű között.Olyan tövet kellet keresnem, ami mellé lehasalva nem török össze további növénykéket. Addig bóklásztam óvatosan a réten, míg végül találtam pár négyzetméternyi tisztán füves területet, s a fűszálak között kikandikálva izgalmas nézőpontból szemlélhettem a virágocskákat, szinte eggyé váltam velük.
Végre tesztelhettem az anyák napjára kapott makro közgyűrűimet is. Egy 12 mm-es, egy 20 mm-es és egy 36 mm-es gyűrű állt a rendelkezésemre, ezeket szereltem a 18-200 mm-es objektívem és a váz közé.
A következő képek a legnagyobb gyűrűvel készültek, az objektív gyújtótávolságát 170-200 mm közé állítottam. Ennél kisebb gyújtótávolság esetén a növény már hozzáért a lencséhez, mégsem lett éles sehol a kép.
A következő képek a legnagyobb gyűrűvel készültek, az objektív gyújtótávolságát 170-200 mm közé állítottam. Ennél kisebb gyújtótávolság esetén a növény már hozzáért a lencséhez, mégsem lett éles sehol a kép.
Állvány használata makrofotózás esetén kötelező!
A legnehezebb dolog az élesség állítása volt. A gépem autófókusza egyáltalán nem volt használható, nem tudta eldönteni, hova állítsa az élességet, csak kattogott és berregett és kinyúlt és visszahúzódott. Szóval teljesen megbolondult. Ezért manuális élességállításra tértem át. Ennek nem igazán örültem, mivel a korom előrehaladtával a szemem egyre furcsábban működik. Nem igazán állít már élességet, folyton kétféle szemüveget, és többféle kartávolságot használok ahhoz hogy olvasni tudjak, vagy lássam a messzi tárgyakat, emberi arcokat. Talán mondanom sem kell, ez fotózás esetében nem túl szerencsés. Teszteltem már magam a kereső használatával, élő nézettel nagyítva, de minduntalan abba futottam, hogy nem ott lesz éles a kép, ahol szeretném. Ezért többnyire az autófókuszra bízom magam. Most azonban ezt a fenti okokból kifolyólag nem tehettem meg, ezért milliméterről milliméterre állítottam az élességet, több kép is készül egy képkivágással, és csak otthon választottam ki a megfelelő élességűnek ítélt képet.
A legnehezebb dolog az élesség állítása volt. A gépem autófókusza egyáltalán nem volt használható, nem tudta eldönteni, hova állítsa az élességet, csak kattogott és berregett és kinyúlt és visszahúzódott. Szóval teljesen megbolondult. Ezért manuális élességállításra tértem át. Ennek nem igazán örültem, mivel a korom előrehaladtával a szemem egyre furcsábban működik. Nem igazán állít már élességet, folyton kétféle szemüveget, és többféle kartávolságot használok ahhoz hogy olvasni tudjak, vagy lássam a messzi tárgyakat, emberi arcokat. Talán mondanom sem kell, ez fotózás esetében nem túl szerencsés. Teszteltem már magam a kereső használatával, élő nézettel nagyítva, de minduntalan abba futottam, hogy nem ott lesz éles a kép, ahol szeretném. Ezért többnyire az autófókuszra bízom magam. Most azonban ezt a fenti okokból kifolyólag nem tehettem meg, ezért milliméterről milliméterre állítottam az élességet, több kép is készül egy képkivágással, és csak otthon választottam ki a megfelelő élességűnek ítélt képet.
További fejtörést okozott az is, hogy hova is állítsam a fókuszt? Mi lesz érdekes? Mit akarok megmutatni? Mivel a mélységélesség rendkívül kicsit, ezért az egymáshoz közel eső bibék estében például nem megfelelően mosódik el a fókusz előtti, vagy mögötti bibe, ami a képen kifejezetten zavaróan hat. Azt hiszem még nem sikerült megtalálni az ideális képkivágást és témát, de majd csak ráérzek erre is.
Kisebb közgyűrű esetén nem tudom a részleteket olyan aprólékosan bemutatni, mint a 36 mm esetén, azonban a háttér elmosása sokkal intenzívebb, mintha nem használnék közgyűrűt.
Nem tudom, vajon egy igazi makroobjektívvel jobb minőségű képeket tudtam volna-e készíteni, számomra izgalmas volt a kísérletezés, azonban szívesen veszek ötleteket, tanácsokat a tapasztaltabbaktól (akár hozzászólásban, akár privátban) !
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése