2016. május 26., csütörtök

Egy hely - 4 történet, avagy a Vadálló-kövek rejtélye

Alább 4 történet következik, mely a Visegrádi-hegység különös formájú szikláinak keletkezését taglalja. A kedves olvasó feladata, hogy eldöntse, melyik változatot fogadja el valósnak. 

 

1. történet: A Dömösi Vár

Mint tudjuk, az 1200-as évek közepén a tatár támadások után IV. Béla király és felesége, Lascaric Mária királyné kiépítette a visegrádi kettős várrendszert. A későbbi korokban a fővárost ide helyező Károly Róbert király bővítette a várat, ide helyezte a királyi udvart,  s itt került sor az 1335-ös híres királytalálkozóra is.  Tervbe vette továbbá egy Duna menti erődítmény rendszer kiépítését is, s halála után fia, I. Nagy Lajos kezdett bele apja terveinek megvalósításába. Dömös fölött, Prédikálószék irányában kezdte meg a Visegrádi vár másának felépítését. 
Ezen a kilátóponton kezdte meg a vár építését Nagy Lajos királyunk (Prédikálószék)?
A vár a hegycsúcsot övező erődítésfalakból, két toronyból és egy lakópalotából állt. A völgy bő vizű patakjából kő vízvezetéken keresztül szivattyúzták fel a vizet, a korban forradalminak számító vízszállító berendezés segítségével.  
Az építkezést Mátyás király leállította, és minden figyelmével a Visegrádi Palota építése felé fordult. A palotát és a Dömös feletti  várat a török háborúk romba döntötték, szinte az egész föld alá került, abban is kételkedtek, hogy egyáltalán állt itt valamikor. A palota helyét végül Schulek János találta meg, és kezdett el ásni 1934 végén, de a vár maradványaival már senki nem foglalkozott a későbbiekben.  

 

2. történet: A Pilis és a Visegrádi hegység zömét egy Vezúv-típusú vulkán alakította ki

Mintegy 250 millió évvel ezelőtt sekély tenger ringatózott a Visegrádi-hegység helyén, s az idők során 1-1,5 km vastag üledékes kőzet alakult ki. Majd  100 millió év alatt a Dunakanyar hatalmas mocsárrá változott, később  megindult a terület mai arcát meghatározó vulkáni működés. Az évmilliók alatt felhalmozódott tengeri üledék a felszínre tört, a kitörések során a tűzhányóból finomabb tufa és durvább törmelék szóródott ki, mely lerakódva összecementeződött (andezit).  
A szabályos, tölcsér alakú kúpot építő vulkán egy heves kitörése után szétrobbantotta a kúp felső szakaszát, a tölcsér alakú kráter helyén hatalmas katlan (kaldera) keletkezett. A kaldera falai mentén figyelhetők meg a Vadálló-kövek mai különös alakzatai: a Nagytuskó, a Széles-torony, a Bunkó, Függőkő, a Felkiáltó jel és  az Árpád trónja. 
A kaldera falai, vagy a vízszállító berendezés maradványai?

 

3. történet:  Történelem előtti népek virágzó kultúráját idézik a sziklák

Az egyiptomi birodalom virágzásával egy időben az itt élő emberek mai szemmel nézve szinte  elképzelhetetlenül szoros szimbiózisban éltek a környező növényekkel, állatokkal. Társadalmuk vezetői nagy tudású papok voltak, melyek kiváltságos helyzetét az biztosította, hogy a Tudás birtokában voltak, melyet Isteneiktől kaptak. Az Istenek az égből érkeztek, hatalmas égi szekereken, és a völgy biztonságos, rejtett kifutópályáin landoltak.
Az égből érkező Istenek egykori landoló pályái?
A papok Isteneiknek hatalmas szobrokat emeltek, így azok akkor is őrizték az embereket, amikor ő maguk messze jártak. 
Ősi Istenek másai vigyázzák a völgy népét?

 

4. történet: Letűnt idők tudása van a  kövekbe kódolva

Kb. 65 ezer éve különös nép élt ezen a vidéken.  Életükről ugyan nem sokat tudunk, annyi azonban kiderült, hogy pontosan ismerték a természet titkait. 
Tudásukat "írásban" is rögzítették a kövek segítségével, úgy mint ahogy mi tesszük ma azt egy könyvben, vagy a számítógépen. Talán leginkább az indiánok kipu-jához hasonlít ez az írás. 
A köveket meghatározott rendben és nagyságban egymásra helyezték, rögzítették, az egyes elrendezések egyedi jelentéssel bírnak. Így alakultak ki a mai sziklaformációk. 
A kódot sajnos a mai napig nem sikerült (még) megfejteni, egyetlen jelnek ismerjük a jelentését: az alakzat egy fordított felkiáltójelre hasonlít, s a világ végére figyelmeztet minket. Ha el tudnánk olvasni a felkiáltójel falaiban rögzített üzenetet, talán azt is megtudhatnánk, miképp kerülhetjük el végzetünket, s hogyan élhetünk békében önmagunkkal és a világgal.


 
Várfal, vagy ősi írás?
Egykori bástya maradványa, vagy a kaldera pereme?
Vulkáni működés eredménye (andezit), vagy üzenet a múltból?
Hogy keletkeztek ezek a mesébe illő sziklák? A természet alkotta őket, vagy emberi kéz? És ha ember, akkor mi volt vele a célja? Üzenni akart az utókornak? Vagy dicsőséges emléket állított Isteneinek? Netán valóban várat építtek itt őseink egykoron?  Döntse el a kedves olvasó, a 4 történet közül, melyik az igazság! Vagy talán egy ötödik változat?

2 megjegyzés:

  1. Ezek a sziklák szerintem nem a véletlen művei, sajnos nem tudni az igazságot, de amikor először láttam arra gondoltam, itt valamikor egy virágzó birodalom falai állhattak :) nagyon szép a blogod!

    VálaszTörlés