Virágos erdőalja

 

Hírnökök

 

Párbeszéd

Szeretem azt a pillanatot, amikor a növények áttörik az avart.

Hóvirágok és egy csillagvirág. 

A virágok már sejtik a tavaszt, de a gombák tudják, hogy még tél van!

téli fülőke

Fátyolban

Téli hideg ellen kiváló védelmet nyújt a barna színű hidzsáb, jól magunk köré csavarva, épp csak az ujjaink, akkarom mondani a levelek, szirmok vége kandikál ki kacéran alóla. 

Ha mégis lekívánkozna rólunk a takaró, kecsesen a fejünk búbján egyensúlyozhatjuk. 

Csipkézett változatban akár az arcot is fedheti, akár egy nikáb, kifele mindent látunk, azonban jól rejt a kíváncsi tekintetek elől. 

Fiatalok számára ajánlott ez a könnyen nyitható köpeny. Hideg esetén könnyen visszacsukható, kényelmes, mégis egyszerű viselet. Szinte hozzánk nő!

Avarszínű fejkendő, frissen rágott nyárfalevélből készül, divatos hullámokkal, formára szárítva, az erek között rágott minta.  

Újabb ruhadivat: derékból bővülő kényelmes szoknya. Akár többen is elférnek benne!

Idei csúcsajánlatunk: gondos munkávalkészült finoman csipkézett fátyol, csakis elegáns hölgyeknek. 

Több formában is elérhető! Vállra és fejre vethető...

...illetve derékban megkötős formában is elérhető. 

Nyiladozóban

A február elején látott állapothoz képest annyi a változás, hogy egyre több bimbó van nyitva, néha már egész kéklik az erdő alja, de azért még messze van a teljes virágpompa. Nekem még mindig ez az éppen nyíló állapot a kedvencem. 

Egy nyiladozó fehér csillagvirág - ritkaság, így örültem, amikor megpillantottam az út szélén. 

Sajnos idén is lekéstema  csúcsvirágzást, valahogy nem jutott idő jó pillanatban kimenni a szigetre. 

Így március 23-án ez a fotó készült végül: 

 

Mary Bunnys és a csücsüméthordozó a Beliczay-szigeten

Lányom utolsó heteiben jár, s ahogy az ilyenkor lenni szokott, sokszor fáradt, egyre nehezebben mozog, annyit alszik, mint egy baba!  

A nagy csücsümétvárásban aztán nekiláttam horgolni. Nagy előnye eme tevékenységnek, hogy legalább addig is le van kötve a kezem és nem a telefonomat nyomkodom. Rögtön egy nyulat horgoltam, mindenféle vonatkozó amigurumi (ami egy japán horgolástechnika) videó megtekintése után. Mint mindig, most sem tudtam betartani a mintát, így eltértem és rögtönöztem, ahogy éreztem. Szerintem jól éreztem, nagyon cuki nyúl kerekedett, hetyke kis kalappal, virágos sállal. Igaz, hatalmasra sikeredett, nagyobb, mint egy újszülött. 

Úgyhogy lányommal, mikor úgy érezte képes 2 órát ébren maradni, virágkeresőbe vittük a nyulat a  Beliczay-szigetre. 

Két hete már jártam arra, néhány csillagvirág és hóvirág már bontogatta szirmait, de az elmúlt hetek fagyos éjszakái megállították a további bontogatást.

Azért így is találtunk néhány virágzó tövet! 

A nyúl is remekül érezte magát, meghempergett néhányszor a virágok között, boldogan szagolgatta őket. 

Ezen a pitypangon meglepődtem! Néhány bimbó  már el is virágzott!

 

Végül kiderült, a nyúl ölelhető alvás közben és leginkább Mary Poppinsra hasonlít, így a keresztségben a Mary Bunnys nevet kapta. Azt hiszem, horgolok neki egy hatalmas sötét cipőt és egy esernyőt is. 

Pattanó bimbók

A korán jött tavaszi meleg nem csak a téltemetőket csalogatta elő. A csillagvirág bimbók is szép számban pattannnak már ki levélburkukból. 

Talán ilyenkor szeretem nézegetni őket a legjobban. Szinte érezni az erőlködést, amint az élet ki akar törni. 

Avarba csomagolva védve vannak még a fagyos éjszakáktól, de elemi erővel törik át az összetapadt levélszőnyeget. 

Végül kifeslik a bimbó és a nyíló sziromlevelek csalogatják a beporzókat. De rovarokat még nem láttam. De a madárkák vidáman dalolnak már. 

A hóvirágok is készülődnek.

Csillagvirágok és hóvirág mezők a Beliczay-szigeten

Február közepe van, de már visszavonhatatlanul megérkezett a tavasz! A virágok robbanásszerűen törnek elő a földből, a Facebookot elárasztották a kibújó virágokról készített fotót. Meglehetősen zsúfolt hétvégémbe alig tudtam beilleszteni egy rövid sétát a Beliczay-szigeten. 

A bejárat közelében, a mocsaras rész szélén álló jellegzetes formájú fa kidőlt, szomorúan álltam a földre hullott ágak előtt. Megint úgy éreztem, hogy a sziget nem lesz már a régi nélküle. 

Az erdő alját hóvirág szőnyeg borította, és a csillagvirágok is szépen bújnak elő az avar alól. 

Nagyon szeretem ilyenkor megfigyelni, ahogy a kis csillagvirág bimbók kipattannak a levélburkuk alól. 

A Duna még mindig árad, bár már kisebb a víz a parton, a fák egy része még mindig vízben áll. 

A sziget közepén azonban eltűnt a víz az árokból. Az alacsonyabb részeken vékony szürke iszapréteg borítja a tavalyi elszáradt növényzetet, a kidőlt fák kérgét. Olyan érzés, mintha nem töröltem volna meg a szemüvegemet. 

A nagy írtás mentén nem volt kedvem sétálni, ott számomra nagyon szomorú a látvány. Egy helyen azonban elsétáltam az út mellett hagyott kivágott fatörzsek mellett. A sor végéről elkezdték elszállítani a farönköket. Az elszállított rönkök helyén tömegével bújtak elő a csillagvirágok, éppen csak - klorofil hiányában - sárgán. 

Besétálva a 30 éves telepített nyárfaerdő közepébe ilyen szép vörös törzseket láttam a szürke, esős időben. Nincsenek illúzióim, nemsokára ezek a fák is kivágásra kerülnek majd.