Zsámbék

Ez a városka már a kelta időkben is fontos útvonalak menti település lehetett, ezt bizonyítják az itt megtalált kelta postakocsi maradványok. Igazi fénykorát azonban a honfoglalás utáni időkben élte, amikor az Esztergomot Székesfehérvárral összekötő kereskedelmi út vezetett el erre. 

Zsámbék nevének eredete a sambucus (bodza) szóra vezethető vissza. 

III. Béla király, felesége kíséretében ide érkező Aynard lovagnak adományozta Zsámbékot és környékét, aki várkastélyt emelt a mai Zichy-kastély helyén, valamint hazájából hozta elkötelezettségét a premontrei rend iránt.  Ekkor épült 1220 körül a késő román kori, gótikus, háromhajós bazilika is, ahova premontrei szerzetesek költöztek.

A tatárok ugyan elpusztították a települést, de IV. Béla újjáépíttette, majd a község a Maróthyak birtokába került.

Mátyás király mezővárosi rangra emelte és a mai Zichy kastély helyén álló várát fiának, Corvin Jánosnak adományozta. 

Premontrei bazilika és kolostorrom

Az ikonikus templom még romjaiban is büszkén magasodik a városka házai felett. 

Kis  sétánkat mi is innen indítottuk a   manapság gyorsan szépülő Zsámbékon. Mindenfelé rendezett utcák, udvarok fogadtak, szépen karban tartott tornácos, virágmintával díszített parasztházakra lelhettünk a modernebb igények szerint épített újabb házak között. 

Török-kút

1541-ben a török elfoglalta Zsámbékot, a régebbi vár helyén erődítményt emeltek.

Valamint ekkor épült meg a Török-kút, melynek bő vízű forrása a szomszédos Zárdakert tavát táplálja. A svábok a későbbi időkben Röhrbrunnen-ként nevezik, mivel három oldalról rézcsöveken, illetve a török időkben égetett agyagcsöveken (Röhr)  csobogott a jó minőségű ivóvíz.  Sajna most elég leromlott állapotban találtuk, víz sem csorgott belőle, pedig vize állítólag még a legnagyobb téli hidegben sem fagy be. 

Zichy-kastély

A török időkben a falu csaknem teljesen elnéptelenedett, majd 1689-ben a Zichy család vásárolta meg a települést, és lerombolta a törökök várát, helyére kastélyt épített. 

BAROKK VÁRKASTÉLY. 

A kastélyt 1904-ben a svájci Szent Kerszet Irgalmas Nővérek vették vették meg. Kezdetben polgári iskolai tanítás folyt itt,  majd női gazdasági iskola, később tanítóképző lett belőle. Ma műemlék.

Svábok betelepítése

A török időkben kihalt lakosság helyére svábokat telepítettek a faluba, akik meghonosították a borkultúrát, s a település gyors fejlődésnek indult. 

A zsámbéki lámpamúzeum gyűjteménye egyedülálló Európában. Sajna nem jutottunk be a covid korlátozások miatt, de az épület oszlopainak festett rózsa díszítésit azért megcsodálhattuk. 

Borkultúra 

A Józsefvárosi pincesor az itt élt német lakosság borászati hagyományainak emlékét őrzi. Egykoron 70 pincében tárolták a bort a gazdák, ebből ma már csak 15 pince maradt fent. 

Józsefvárosi pincesor hangulata.

Pestisjárvány

1739-ben a nagy pestisjárvány idején megint csak csökkent a lélekszám. A pestisben elhunyt lánya emlékére a falu határában kápolnát építtetett Zichy Miklós.

KÁPOLNA képe

Az 1700-as évek közepétől szinte csak sváb bevándorlók alkotják a falu lakosságát. Zsámbék legrégebbi lakóháza az 1740-es években épült.  Ma sváb helytörténeti gyűjteménynek ad otthont. A ház homlokzatán Szent Vendel, a pásztorok védőszentjét ábrázoló dombormű látható. 

SZENT VENDEL DOMBORMŰ, ZSÁMBÉK legrégebbi háza

Keresztelő Szent János templom

Keresztelő Szent János tiszteletére az 1750-es években barokk stílusú, fazsindellyel borított harang tetős templomot építenek. A kapu felett a Zichy- és a Berényi család címere látható. 

A második világháború után a falu lakosságának nagy részét  Németországba telepítették ki, mégis a mai napig őrzik a sváb hagyományokat, építészeti emlékeket. 

Szépen felújított sváb parasztház - jelenleg falusi szálláshelyként funkcionál. 

Íme a régi temető.

Végül még tettünk egy kis kitérőt a Nyakas-hegy lábánál fekvő Szuszogó pincesor felé is. 

Zsámbéki templom és a Szuszogó pincesor

Zsámbék ikonikus középkori templomromjától indulva a sárga jelzésen egy csodás panorámával induló körtúra végét a Szuszogó út mentén a mély löszfalba vájt pincék között fejeztük be. 

A pincék utcai frontját kváderkövekkel borították, az egyes pincék összeérnek, ezért összefüggő pincesor előtt vonultunk el. A kőtámfalakban  a félköríves bejáratokat  erős és látványos  tölgyfaajtók zárják. 

Ennek a pincének a mókás fejdíszét a pince tetején megtelepedett és onnan leomló tuja alkotja. 

Felújított és fel nem újított pincék

A Szuszogó utcáról a templom felé tartva a piros szőlő jelzés még számtalan barátságos hangulatú pincét rejteget a szépen művelt szőlősorok előtt. 

Visszaérve a házak közé elérjük a régi temetőt, majd hamarosan a megvilágított templomromot is. 

A templomról már ebben a korábbi bejegyzésemben írtam. Akit érdekel a története, itt elolvashatja.

 

Zsámbéki premontrei kolostor

Zsámbék fénykora a honfoglalás utáni századokra esett, mivel a település az Esztergom és Székesfehérvár közötti kereskedelmi útvonal mentén feküdt. Az ilyen fontos településeken hamar megkezdték a templomok építését, mely nem csak Istennel való kapcsolatot volt hivatva hirdetni, hanem védelmet is jelentett az esetleges támadások ellen. Itt is az 1050-es években már kőtemplomot emeltek.

Majd  III. Béla király egy francia származású lovagnak adományozta Zsámbékot. A lovag hazájából hozta magával a premontrei kanonokrend iránti elkötelezettségét. (A rendet Szent Norbert 1120-ban alapította a franciaországi Laon melletti Prémontrében.)

A zsámbéki templom 1220 körül épült a fehér kanonokok számára (a rendet a viseletük alapján nevezték így).

Kéttornyos, keresztház nélküli, bazilikális alaprajzi elrendezésű, háromhajós és háromszentélyes, kegyúri karzattal kialakított templom. 
A déli torony ívelt élű kőgúlasisakjában, növénydíszű és sárkányos oszlopfejezeteiben, ívsoros párkányprofiljaiban és a hajók boltozataiban késő római stílusjelleget mutat, azonban helyenként már a gótika építészeti felfogását is érzékelteti.

IV. Béla király az alapítók utódainak kérésére megerősítette az akkor már felépült templom és kolostorra vonatkozó birtokadományokat.A tekintélyes, jelentős vagyonnal rendelkező kolostorban népes szerzetesi közösség élt, a tagok létszáma elérte a húszat is.

A 15. században leégett a kolostor, majd 1475-ben a premontrei rend hanyatlása miatt Mátyás király a pálosok kezelésébe adta, pápai engedéllyel. Az új birtokosok az eredetileg román stílusú templomon gótikus stílusú átépítést hajtottak végre. A premontreiek (eredménytelenül) tiltakoztak kolostoruk elvétele miatt. 

Későbbi származású volt az északi torony elpusztult gótikus sisakja, továbbá a homlokzati oromfal rózsaablaka.

Buda 1541-es török kézre kerülése után Zsámbék is az új hódítók területére került. A pálosok nem tehettek mást, elmenekültek kolostorukból, amelyet a törökök erődítménnyé alakítottak át. 

1689-ben a Zichy család tulajdonába került a településsel együtt a templom is. 

A templom sorsát 1763. június 28-án földrengés pecsételte meg: leomlott az északi mellékhajó boltozata és oldalfala. A rom gazdátlanná vált, a köveket széthordták a környékbeliek. 

Nem maradt volna semmi a romokból, ha Rómer Flóris bencés tanár, régész-művészettörténész és Henszlmann Imre műtörténész az 1870-es években fel nem hívják a figyelmet az értékes emlék megmentésének szükségességére. Trefort Ágoston vallás- és közoktatási miniszter 1889-ben Möller István építészmérnököt bízta meg az állagmegóvási munkákkal. A romlásnak Möller István korszerű restaurálása (1896-1900) vetett véget. 

A templom a keleti oldalról megközelíthetetlen, néhol ilyen romos házak veszik körül.

A romtemplom, még töredékesen megmaradt torzójában is a premontrei-rend kimagasló, hazánkban legművészibb hagyatéka. 

Hogy is nézne ki, ha épen maradt volna ez a templom?

Hasonló, 13. században épült román kori kolostor található Ócsán. Ez a kolostor is  háromhajós, kereszthajós bazilika, amely a premontrei rend számára épült.

Ócsai premontrei templom