Zsámbék

Ez a városka már a kelta időkben is fontos útvonalak menti település lehetett, ezt bizonyítják az itt megtalált kelta postakocsi maradványok. Igazi fénykorát azonban a honfoglalás utáni időkben élte, amikor az Esztergomot Székesfehérvárral összekötő kereskedelmi út vezetett el erre. 

Zsámbék nevének eredete a sambucus (bodza) szóra vezethető vissza. 

III. Béla király, felesége kíséretében ide érkező Aynard lovagnak adományozta Zsámbékot és környékét, aki várkastélyt emelt a mai Zichy-kastély helyén, valamint hazájából hozta elkötelezettségét a premontrei rend iránt.  Ekkor épült 1220 körül a késő román kori, gótikus, háromhajós bazilika is, ahova premontrei szerzetesek költöztek.

A tatárok ugyan elpusztították a települést, de IV. Béla újjáépíttette, majd a község a Maróthyak birtokába került.

Mátyás király mezővárosi rangra emelte és a mai Zichy kastély helyén álló várát fiának, Corvin Jánosnak adományozta. 

Premontrei bazilika és kolostorrom

Az ikonikus templom még romjaiban is büszkén magasodik a városka házai felett. 

Kis  sétánkat mi is innen indítottuk a   manapság gyorsan szépülő Zsámbékon. Mindenfelé rendezett utcák, udvarok fogadtak, szépen karban tartott tornácos, virágmintával díszített parasztházakra lelhettünk a modernebb igények szerint épített újabb házak között. 

Török-kút

1541-ben a török elfoglalta Zsámbékot, a régebbi vár helyén erődítményt emeltek.

Valamint ekkor épült meg a Török-kút, melynek bő vízű forrása a szomszédos Zárdakert tavát táplálja. A svábok a későbbi időkben Röhrbrunnen-ként nevezik, mivel három oldalról rézcsöveken, illetve a török időkben égetett agyagcsöveken (Röhr)  csobogott a jó minőségű ivóvíz.  Sajna most elég leromlott állapotban találtuk, víz sem csorgott belőle, pedig vize állítólag még a legnagyobb téli hidegben sem fagy be. 

Zichy-kastély

A török időkben a falu csaknem teljesen elnéptelenedett, majd 1689-ben a Zichy család vásárolta meg a települést, és lerombolta a törökök várát, helyére kastélyt épített. 

BAROKK VÁRKASTÉLY. 

A kastélyt 1904-ben a svájci Szent Kerszet Irgalmas Nővérek vették vették meg. Kezdetben polgári iskolai tanítás folyt itt,  majd női gazdasági iskola, később tanítóképző lett belőle. Ma műemlék.

Svábok betelepítése

A török időkben kihalt lakosság helyére svábokat telepítettek a faluba, akik meghonosították a borkultúrát, s a település gyors fejlődésnek indult. 

A zsámbéki lámpamúzeum gyűjteménye egyedülálló Európában. Sajna nem jutottunk be a covid korlátozások miatt, de az épület oszlopainak festett rózsa díszítésit azért megcsodálhattuk. 

Borkultúra 

A Józsefvárosi pincesor az itt élt német lakosság borászati hagyományainak emlékét őrzi. Egykoron 70 pincében tárolták a bort a gazdák, ebből ma már csak 15 pince maradt fent. 

Józsefvárosi pincesor hangulata.

Pestisjárvány

1739-ben a nagy pestisjárvány idején megint csak csökkent a lélekszám. A pestisben elhunyt lánya emlékére a falu határában kápolnát építtetett Zichy Miklós.

KÁPOLNA képe

Az 1700-as évek közepétől szinte csak sváb bevándorlók alkotják a falu lakosságát. Zsámbék legrégebbi lakóháza az 1740-es években épült.  Ma sváb helytörténeti gyűjteménynek ad otthont. A ház homlokzatán Szent Vendel, a pásztorok védőszentjét ábrázoló dombormű látható. 

SZENT VENDEL DOMBORMŰ, ZSÁMBÉK legrégebbi háza

Keresztelő Szent János templom

Keresztelő Szent János tiszteletére az 1750-es években barokk stílusú, fazsindellyel borított harang tetős templomot építenek. A kapu felett a Zichy- és a Berényi család címere látható. 

A második világháború után a falu lakosságának nagy részét  Németországba telepítették ki, mégis a mai napig őrzik a sváb hagyományokat, építészeti emlékeket. 

Szépen felújított sváb parasztház - jelenleg falusi szálláshelyként funkcionál. 

Íme a régi temető.

Végül még tettünk egy kis kitérőt a Nyakas-hegy lábánál fekvő Szuszogó pincesor felé is.