10 dolog, amit megtudtam Budajenőröl (és Telkiről)

1. A település nevét a honfoglaló Jenő nemzetségről kapta

Sorsa szorosan összefügg a szomszédos Telkiével, mely nevét onnan kapta, hogy az Árpád-házi királyok telkén épült.   Szent István és László korában szőlőművesek, kertészek, királyi vadászok laktak itt. Jenő a - Géza fejedelem által Telkire telepített - bencés apátsághoz tartozott.

2. Az árpád-kori falu kis temploma a település legöregebb ma is álló épülete, melyet 2007-ben újítottak fel. 

Jenő település első írásos említése az 1225-ös esztendőre tehető, ekkor már megemlítik a templomot, mely bizánci építészeti jellegzetességeket is mutat.

3. A templomhoz a mai temetőtől indul a Kálvária út

Az út a régi sváb temető düledező sírkövei mellett vezet. 

4. Az egykori bencés rendház ma iskola

A török időkben sok más faluhoz hasonlóan a település teljesen elnéptelenedett. A törökök kiűzése után, az 1700-as években,  skót bencések költöztek ide, akik központjukat nem Telkiben, hanem itt, Budajenőn építették fel, s azonnal megkezdték a környék benépesítését ide telepített sváb családokkal.

5. A sváb faluközpont a mostani Fő utcától nyugatra található. 

Számtalan kedves kis sváb parasztház húzódik meg a kerítések bokrai és virágai mögött. Egész a II. világháború végéig zömmel német ajkú lakosság népesítette be a környéket. 

 

6. Fő utcát ma is pincék szegélyezik

A bejárata feletti évszámok tanúsága szerint a pincék az 1800-as években épültek. Számomra sajnos erősen rontotta a látványos, takaros pincesor hangulatát a főúton elzúgó autók moraja.

A földbe vájt pincék szellőzőnyílásai.

7.  1946 április elején megjelent Budajenőn is a kitelepítő bizottság. 

A lakosság nagy részének el kellett hagynia otthonát, helyükre az otthonukat hasonlóképpen elhagyni kényszerülő erdélyi székely magyarok kerültek.

8. A környéken folyó erdőgazdálkodás jelei a 250 éves tölgy hagyásfa, mely a környék legöregebb fája. 

Törzsének  kerületet 330 cm.  

9. A szomszédos Telkiben született 1899-ben Kodolányi János.

Egykori lakóháza helyén ma a Club Galéria működik.

10. Itt lakott életének utolsó éveiben Csergezán Pál festőművész.

A településről mintegy 2 órás gyönyörű erdei sétával elérhető a Budai-hegység legmagasabb pontjára épített kilátó, melyet a festőművészről neveztek el.  (bejegyzés a Sisakvirág tanösvényről)

forrás: http://www.budajeno.hu/index.php/telepueles/toertenelem