Leparkoltam hát az autót, beállítottam a fényképezőt, megkerestem az alkalmas nézőpontot, képkivágást, majd befelhősödött az ég, eltűnt az izgalmas fényjáték a fűről.
Szerencsére 5 percet kellett várni, mire újra kisütött a nap, addig a fűben guggoltam, mint egy kis nyuszi a járókelők nagy csodálkozására.
A házat kicsit ki kellett világosítani, az égboltot sötétíteni, mivel nem készítettem HDR-hez való sorozatot, mindezt kézzel kellett megoldani. Színesben is szép lett, de végül a fekete-fehér mellett döntöttem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése