Nyeles agancsgomba

 

A nyél majdnem olyan hosszú, mint a felső rész. A felső rész felszínén pici palackszerű termőtestek bemélyedő nyílásai miatt látszik szemcsésnek a gomba felszíne. 

Húsa fehér, amikor megnyitottam inkább nyálkás, rostos volt. 

Nyeles agancsgomba a miskolcigombasz.hu oldalon. 

Megáradt patakok, bővízű vízesések

 

Nünüke és a ChatGPT

 A nünüke is megkezdte bolyongását a meleg napsütésben. A hunyorok között találtam rá, és bevallom, ekkor még fogalmam sem volt a nevéről. Így hát lefotóztam, és megkérdeztem a már jól bevált Google Lens-t, ami kidobta, hogy ez egy nünüke. Nyakamba vettem az Internetet és megtudtam néhány érdekességet a nünükéről. Íme: 

Nevét állítólag  az ünő szóból származtatják, ami a fiatal tehenet jelenti. E szerint az elképzelés szerint a nünüke az ünő becézett alakja, jelentése "kis tehén". 

Étvágya határtalan, növényekkel táplálkozik, legalábbis kifejlett korában. Petéit a virágok tövében rakja le, akik lárva korukban felmásznak a virágra, és rákapaszkodnak egy méh lábára. Innen kerülnek a kaptárba, ahol először a méhpetét falják fel, majd újabb és újabb lárva alkot öltenek, a onnantól kezdve mézen élnek. 

Gondoltam, talán kevésbé fáradtságos munkával is eljuthatok ezekhez az információkhoz!  Kipróbálom, mit tud erről mondani a mostanában oly felkapottá vált ChatGPT mesterséges intelligencia robot. 

Először tesztltem JavaScript tudását, és mondhatom, néhány angolul feltett kérdés alapján: keni-vágja a témát. Angolul, értelmesen összefoglalja a fogalmak lényegét és kész kódokat is kaptam tőle, szinte várni sem kellett rá. 

De a nünüke kifogott rajta. Igaz, magyarul faggattam, mivel valószínűtlen, hogy a nünükéről jómagam angulul tudnék értekezni.  Ime: 

Én: Mit tudsz a nünükéről? 
AI: Sajnos nem tudok semmit egy olyan dologról, amit "nünükéről" hívnak. Azt javasolnám, hogy adj meg részletesebb információt, vagy adj meg egy másik kulcsszót, hogy pontosabban tudjak segíteni. 

Én: A nünüke egy bogár! 
AI: Sajnos, nem találok információt egy bogárról amit "nünüke" -nek neveztek. Azt javasolnám, hogy ellenőrizze a kérdezését, vagy adjon meg több információt a keresett bogárról, hogy pontosabban tudjak segíteni. 

Én: Megtanítanlak a nünükére. A nünüke egy bogár, ami az első tavaszi bogarak közé tartozik. Növényekkel táplálkozik, nagyon sokat eszik. Petékkel szaporodik és a petéit a virágok közelében helyezi el. 
AI: Köszönöm az információt a nünükéről. Azt látom, hogy ez egy kitalált név, és azt hiszem, nincs is ilyen valóságos bogár. Azt javasolnám, hogy ha valóságos bogárról szeretne információt, akkor használja a valóságos nevét, és több információt adja meg róla, hogy pontosabban tudjak segíteni.

 

Én: Nem, ez egy valóságos bogár. Közönséges nünüke a hólyaghúzók félék családjába tartozik. 
AI: Sajnálom, a hibámért. Valóban létezik egy bogár, amit közönséges nünükének hívnak. A közönséges nünüke (Melolontha melolontha) egy nagyméretű, közönséges bogár, amelyet az emberek gyakran találnak a kertekben, mezőkön és erdőkben. A nünükék a hólyaghúzók félék családjába tartoznak. Petéiket általában a földbe helyezik el, és a lárvák a gyökérzónában élnek és táplálkoznak. Nagyon jól táplálkoznak, sok növényi anyagot fogyasztanak, mint például a gyökerek, a levelek, a virágok és a gyümölcsök. A nünükék kárt okozhatnak a mezőgazdasági növényekben és a kertekben, és a növények gyökereinek károsításával jár. A nünükék kifejezetten az első tavaszi bogarak közé tartozik, és a jó idő beköszöntével aktívak lesznek. 

Én: Hogy szaporodik a közönséges nünüke? 
AI: A közönséges nünüke, mint sok más bogár, szexuálisan szaporodik. A nőstények petéket raknak el a földbe, amelyekből kikelnek a lárvák. A lárvák általában 2-3 évig élnek a föld alatt, miközben táplálkoznak a gyökérzónában található növényi anyagokból. Amikor a lárva eléri az átalakulási stádiumot, a föld felszínére jön, és megszárad. A kikelt lárva, mely kifejlett bogárrá alakul, alakjukat, mint a felnőtt egyedek, melyek táplálkoznak a növények leveleiről, virágairól és gyümölcseiről. A kifejlett bogarak június és augusztus között érik el a szexuális érettséget, és a nőstények a petéket a földbe helyezik el. Az éves ciklusukat a nünükéknek végig kell járniuk, hogy elérjék a kikelésre alkalmas állapotot. 

 Na most, ezzel az információval ellentétes az, amit a neten találtam a közönséges nünükéről. Úgyhogy rákérdeztem.. 

 Én: Én nem így olvastam. Biztos, hogy a lárvák a föld alatt élnek? 
 AI: Sajnálom, a hibámért. A közönséges nünüke lárvái valóban nem élnek a föld alatt, hanem a növények levelein, virágaiban és gyümölcseiben. A nőstény bogarak a petéket a földbe helyezik el, ahol a lárvák kikelnek és a növényeken élnek és táplálkoznak. A lárvák alakjukat, mint a felnőtt egyedek, melyek táplálkoznak a növények leveleiről, virágairól és gyümölcseiről. Az átalakulás után a lárvák a föld felszínére jönnek és megszáradnak, hogy kifejlett bogarakká alakuljanak. 

Namost, ezek után kicsit elbizonytalanodtam, mivel valójában nem sokat tudok a nünükéről. De Interneten szerzett tudásomat felhasználva, megkérdeztem:

Én: Nem egészen így tudom. Úgy olvastam, hogy a méhek lábain a lárvák bekerülnek a méhkaptárba és megeszik a méhek lárváit, majd átalakulnak és mézen táplálkoznak. 

 AI: Sajnálom a félreértést, a közönséges nünüke valóban nem egy bogár, hanem a Varroa destructor nevű atka, ami a méhészetben jelentős kárt okozhat. A Varroa atka a méhkaptárban él, és a méh lárváit és a fiatal méheket támadja meg. A nőstény atka a méh lárvájára ragaszkodik, és petéket rak le rajta. A lárvákból kikelt atkák a méhen élnek, és táplálkoznak a méh vérétől. A fiatal atkák átalakulnak nőstényekké és férfiakká, amikor elérik a szexuális érettséget, majd folytatják a ciklust. A Varroa atkák jelentős kárt okozhatnak a méhkaptárban, ha számuk túl nagyra nő, ezért fontos a megfelelő kezeléseiket alkalmazni. 

Itt feladhattam volna, de nem tettem. Vérszemet kaptam, mint amikor rájövök, hogy a diákom csak blöfföl. 

Én: Tud repülni a közönséges nünüke? 
AI: A közönséges nünüke a Varroa destructor nevű atka, nem egy bogár, hanem egy rovar, és nem képes repülni. A Varroa atka a méhkaptárban él, és a méh lárváit és a fiatal méheket támadja meg, és általában a méhek mozgásával kerülnek egyik kaptárból a másikba.

Oké, nem jól azonosította be, nézzük, ha pontosabban kérdezek... 

Én: Tud repülni a közönséges nünüke (Melolontha melolontha) ? 

AI: A közönséges nünüke (Melolontha melolontha) egy bogár, és igen, képes repülni. A közönséges nünüke a földi bogarak családjába tartozik és megtalálható Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában. Az egyedek növényekkel táplálkoznak, és a petéiket a földbe rakják. Az életciklusukban a növények levelein, virágaiban és gyümölcseiben élnek, és a fiatal lárvák a föld alatt élnek. A kifejlett egyedek pedig repülni tudnak, hogy megtalálják a táplálékukat és párt találjanak. 

A  Melolontha melolontha a májusi cserebogár latin neve, tehát ezt is hibásan azonosította az AI. A közönséges nünüke a meloe proscarabaeus nevet kapta a latin keresztségben. 

Én: Mit tudsz a közönséges nünükéről meloe proscarabaeus-ról? 
AI: A Meloe proscarabaeus a rovarok (Insecta) osztályának a bogarak (Coleoptera) rendjébe és a Meloidae családjába tartozó faj. A faj számos európai országban előfordul, és a talajban él, ahol a növényi részecskéket falja. A faj legjellemzőbb jellemzője a hosszú lábai és az ízeltlábúakra jellemző testformája. A kifejlett példányok hosszúsága elérheti az 1-1,5 cm-t, és színe fekete, fehér és sárga színekben változhat.

Én:Hogy szaporodik a meloe proscarabaeus?
AI: A Meloe proscarabaeus szaporodása ösztönös, azaz a példányok nem találkoznak egymással a párzás során. A nőstények nagyméretű, fehér vagy sárga színű petéket raknak le a talajban, amelyekből kikelnek a lárvák. A lárvák fejlődése több hétig tart, majd a talajban alakulnak át kifejlett bogárrá. Az új generáció általában ősszel jelenik meg, de ez a faj esetében a földrajzi helytől és az éghajlattól is függ.

Nos, ezen a ponton elengedtem a dolgot, úgy éreztem, az AI lehet, hogy a JavaScriptben képzett, de a nünükéről - legalábbis magyar nyelven, egyelőre -  fogalma sincs :D 

Mindenesetre minden vizsgázónak figyelmebe ajánlom az AI udvariasságát, kreativitását és kizökkenthetetlen nyugalmát. Nem dadog, nem kételkedik, minden információt teljes magabiztossággal mond, és ha valamit nem ért, megkér, hogy fogalmazzam át a kérdést.

Némi kitérő: 

Feltettem azt a kérdést is egy ponton, hogy onnan szedte az információt? Arra gondoltam, talán hozzánk hasonlóan keresgél az interneten, de az alábbi választ kaptam: 

Mint nyitott forrású rendszer, az én adatbázisomban megtalálható számos forrás, amelyekből információkat gyűjtök. Az én adatbázisomban találhatók tudományos cikkek, hivatalos dokumentumok, szakmai útmutatók, könyvek, hírek stb. amiket az AI model használ fel a kérdezésekre adott válaszokhoz.

Az adatbázisomat folyamatosan frissítem, hogy biztosíthassam az új és pontos információkat. Az információt amit a nünükéről adtam, a közönséges nünüke (Melolontha melolontha) a kérdezésre adott választ, amit a rendelkezésre álló adatbázisomból szereztem. 

Másnap: 

Én: Keress információt a magyar nyelvű internetes oldalak között a közönséges nünükéről!

AI: Sajnos, mint egy gépi tanulás alapú modell, nincs hozzáférésem az internethez, így nem tudok információt keresni a közönséges nünükéről magyar nyelvű internetes oldalak között. Az adatbázisomat tanították, ezért azzal a tudással rendelkezem amit a képzés során kaptam. Azonban, a közönséges nünükér (Nycticorax nycticorax) egy madárfaj, amely Európában, Ázsiában és Afrikában él. A fajt általában erdőkben, mezőkön és mocsarakban találjuk. Az éjszakai madarak, így aktívak éjszakai órákban. Az egyik jellemzőjük az, hogy hangosan szólnak a költési időszakban.

Sietős tavasz

Tegnap még tombolt a tél, több centis hóban gázolva rohamozták meg az emberek az erdei utakat. Persze főképp a csúcsokat. Mára ennek nyoma sincs. Völgyekben teljesen elovadt a hó, minden csupa szottyogó avar és cuppogó sár. 

A nap vidáman símogatta végig a fák törzsét és megcirógatta a siető korai tavaszi virágokat. 

Az éppen ébredezők lassan emelgetik avarpaplanukat. Résen kelllett lenni, hogy észrevegyem őket. 

Kitakarózva: 

Az erdő ébredezik az avar alatt.

Meglepően sok kinyílt hunyorral találkoztam.

A kónya vicsorgó csupasz halványrózsaszín "testéről" a víz, vagy a szél sodorta le a takarót. Világítottak a sötét, sáros földből. 

A sok esőtől, olvadt hólétől megáradt patak már visszahúzódóban volt, de még erősen zubogva rohant tova. A partján ez az ágon fennakadt levélcsomag árulkodott csak arról, hogy nemrég még errefelé haladt a víz.

Idei elsők

Bár a szenzációs hírek arról szólnak, hogy végre van hó, az ország magasabb csúcsain, és jómagam is nagyon vártam már a bokáig, netán térdig süppedő hóban való túrázást, mégsem valamelyik csúcsot céloztam meg a hétvégén, hanem virágkeresőbe indultam. 

Ennek oka pedig igencsak prózai: egyrészt dolgoztam délelőtt, másrész nem volt kedvem a tömegben tolongani. Sem a Visegrádi-hegységben, sem a Börzsönyben, sem a Mátrában.

Így aztán inkább egy rövidebb kiruccanás keretében megkerestem a tavaszt. Erről persze egyetlen médiában sem esett még szó, pedig az idei tél melegebb időjárása előcsalogatta a korán kelő virágokat.

Talán idén kicsit  túl korán keltek...

Téltemető 

Hóvirág

Többnyire még éppen csak előbukkant a fejük a föld alól, a virágok szorosan becsomagolva kuksolnak a lepellevelekben, de egy-két példány már bólogat a kis fehér virágával. 

Imádom, ahogy elemi erővel törnek elő az avar alól.

Csillagvirág

A Pes-kő a Gerecsében

Vértestolnáról alig fél órányi sétára található ez a látványos sziklaalakzat, melynek tetjéről megpillanthatjuk Tarján házait, és templomának tornyát, a távolban pedig akár még a Pilis csúcsait is. 

A felfelé vezető út nem túl hosszú, kevesebb, mint fél óra alatt el lehet érni a 300 méter magasságból letörő  sziklafalat egy erdészeti úton. Az út lélegzetelállító, no nem a meredeksége miatt, hanem az utat szegélyező mohával borított sziklák és fák miatt. 

A csúcsra felérve érdemes mindkét irányban végigsétálni a gerincen. Bár most az időjárás nem volt kedvező a látványos panorámaképek készítéséhez, a kilátás mégis remek. 

Egy helyen leereszkedhetünk a sziklapárkányokra is, keskeny ösvényen, szédítő meredély mellett sétálhatunk be a Pes-kő barlanghoz. 

Lefelé is szédítő a látvány: a teraszos elhelyezkedésű  mészkősziklák  látványa húz a mélybe. 

Innen erdészeti utakon, kis ösvényeken ereszkedtünk le Vértestolna közelében található festői kis tóhoz. 

Szeretem, hoyg télen is tudnak sznesek lenni a fák!

A Tarjáni-malompatak mellett haladtunk visszafelé. Megtekintettük a Vértestolnai kilátóból is a tájat. A kilátó építése véleményem szerint teljesen indokolatlan, nem látni sokkal többet a tájból a tetején sem, viszon a kéktúrázók számára jó éjszakai szállás lehet a torony széles és fedett felső szinje. 

Hamarosan visszaértünk kiindulási pontunkhoz. Könnyed és szép téli séta volt!

Idei első téltemetők

 

Narancssárga laskagomba

Ezzel  a hazánkban állítólag ritka gombafajjal a Normafa környéki erdőkben találkoztam. Élénk narancssárgán virítottak a téli esőtől szottyos erdőben. Üdítő látvány volt. 

Jó gombaszaga volt, de leginkább a színe és a formája nyűgözött le. 

Lemezei sűrűk, narancssárga színűek. A spórapora állítólag rózsaszínes.

Némelyiknek volt pici tönkje, de többnyire úgy néztek ki a kalap  tapad közvetlen a fához. 

Narancssárga laskagomba a miskolcigombasz.hu oldalon

Rácalmási Nagy-sziget

A szigetre egy hídon lehet bejutni. A hídról a Duna egyik mellékága látszik. Nyáron kenuztunk is errefelé.

 

Egykkorn a sziget hatalmas gyümölcsösöknek adott otthont. Ebből mára már csak ezek a körtefák maradtak. 

A tél szürkeségét ellenpontozza a zöldellő turbolyaszőnyeg. 

A tanösvény északi végén található kis tó környéke télen is csupa szépség. 

A lápon keresztülvezető dongaút megviselt állapotban van. Reméltem, hogy nem dől szét alattam. 

Jellegzetes ártéri Dunapart őshonos keményfás ártéri erdővel és számtalan hordalékkal. 

A telepített erdőben nyílegyenes utak vezetnek.

Korosabb telepített nyárfa erdő.

A Duna kis ága a hídról visszafelé.