A Szilvesztert úgy terveztem, átsátrazzuk magunkat az Új Évre. Hidegre készülve két hálózsákot és két pokrócot is pakoltam. Végül a hideg elmaradt, 11 fok volt hajnalban, csillagos, csendes éjszakát töltöttünk a Bükk fái között.
Már derengett némi fény, amikor összepakoltunk és elindultunk a Bálvány csúcsa felé. Mintegy 20 perc séta után értük el a Petőfi-kilátót, ahol az első emeletre nem kihívás feljutni, csak éppen onnan nem látni semmit a fák ágain kívül. A második emeletre azonban egy csaknem függőleges létra visz. Elég para, de ott vár a látvány - biztattam magam. Nem néztem le, csak szorítottam a korlát hideg vasát, feljutottam.
Odafent süvöltő szél és pazar látvány fogadott.
 |
| Kelet felől a nap még nem tűnt fel a látóhatár fölött, de a fényei már megérkeztek. |
 |
| Errefelé a felhők mögött a Mátra látszik. Még a Kékes kilátója is észrevehető volt. |
 |
| Ahogy kibukkant a nap a felhők mögül arany fénybe borította a fák csúcsát. |
 |
| Végül a felhők habját is megvilágította. Mint egy megdermedt tajtékzó tenger ült alattunk a felhő. A távolban a Tátra hófödte csúcsa látszik. |
 |
| A nap feljött, mi meg lementünk melegedni, reggelizni és teázni. |
 |
| Még tettünk egy rövid körtúrát Bánkút körül. Messziről is megszemléltük a Bálvány csúcsát és a kilátót. |
Keményvonalas vagy! De azért kilátásérz és a színekért megérte, nem? 😃
VálaszTörlésMindenképp megérte! Elképeztő érzés volt, a képek vissza sem adják azt a térélmény, és érzést, amikor szinte a lábaid alatt minden csupa felhő az egyik oldalon, a másikon pedig hihetetlen színorgia.
Törlés