Telkibánya

Zempléni túranyaralás lehetősége meglehetősen váratlanul ugrott elénk, hétfőn feltett kérdésre azonnal igent mondtunk, és kedden már a festői fekvésű  Telkibánya rendezett házai között és igazán remek társaságban, egy valódi kutyával kiegészítve vártuk a következő napok izgalmasabbnál izgalmasabb túráit. 

Telkibánya különleges képessége, hogy mindegyik háza szépen felújított, gyönyörű és vagy vendégházként is funkcionál, vagy közért, vagy étterem. Esetleg mindkettő, vagy mindhárom. Ezen kívül is számtalan látnivaló van a kis településen és környékén, kiváló kiindulópontja hűvös erdei pataktúráknak, vagy felkapaszkodhatunk látványos kilátópontokra is. 

Nézzük először a falu néhány nevezetességét a sok közül: 

Szent Katalin ispotály és kápolna 

Érdekesség, hogy az ispotály elsődleges feladata elsősorban a rászoruló elesettek lelki támogatása volt, és csak másodsorban szolgált kórházként. Az eredeti kápolna valószínűleg az 1300-as évek végén épült, az 1400-as évek közepén átvették a pálosok, így ma a pálos rend építészeti emlékei közé soroljuk. 
A templom és az ispotály maradványa 1997-ben került elő a föld alól, feltárása és rekonstrukciója 1998-ig tartott. 

Kopjafás temető

A Kopjafás temetőről a  turautak.com oldalon olvastam, igen érdekes leírás volt a (város honlapján egyébként gombfáknak nevezett) kopjafákról. A kopjafák tetejéről leolvasható a halott neme, a rovásokból a kora, további jelek pedig további információkat is nyújtanak az elhunytról. Izgatottan mentem a temetőhöz, de a régi kopjafákból már csak ez a néhány volt meg, az sem eredeti helyén állt, hanem hősi halottakat szimbolizáló emlékművön. A temetőben pedig néhány 2000 utáni sír fejfájaként található még kopjafa. 

Ósvavölgyi gejzírkút

 A környék legfiatalabb utóvulkáni képződménye, ami állítólag még mindig aktív. Ezt onnan lehet tudni, hogy a forrás vize langyos. Ebben a nagy melegben nem éreztem perdöntőnek a hőfok megítélését. Anyaga - a környező perlit tűsziklától eltérően - kovásodott riolit. 

Perlit 

Felhagyott perlitbánya a falu határában. A perlit a vulkáni üveg (obszidián) egyik változata. Akkor keletkezik, ha a vulkáni láva gyorsan hűl ki, és nincs ideje kristályokba szerveződni.   A perlitet korábban cementpótló építőanyagként használták,  manapság hőszigetelő anyagok készülnek belőle, használják tűzvédelmi célokra, készül belőlük álmennyezet is, de felhasználják a  mezőgazdaságban talajjavítónak, állati alomnak, de működhet akár víztisztítóként is. Magyarország már szinte perlit nagyhatalom, a világ  perlit termelési ranglistájának első 10 helyezettje között vagyunk.  Forrás: https://web.archive.org/web/20180801190117/http://www.eletestudomany.hu/az_ezerarcu_bekaso

Régi barlanglakás

Pálos kolostor romjai

 A kolostort 1420-ban szentelték fel. Csuda volt, ahogy a fák lombja tetőként borult a kolostor egykori hajója fölé.  A templomot Boldogságos Szűz Mária tiszteletére emelték. További érdekes részletek: https://studhist.blog.hu/2018/06/27/gonci_palos_kolostorrom

1940-ben megpróbálták megállítani az épület állagának romlását, ekkor hozták rendbe valamennyire egykori ablakai helyét is. 

Aranybányák, tárók és horpák

Az Aranyásók útja tanösvényen olvashatunk az egykori bányák és bányászok életéről. Engem leginkább a Jó-hegyi horpamező fogott meg, el nem tudtam képzelni, mi is lehet az a horpa, azon kívül, hogy egy mélyedés a talajban.
Nos: A telkibányai nemesfémércesedés kialakulása idejében a vetőzónák mentén a nemesfémek feláramlása nem volt egyenletes, hanem helyenként kürtők alakultak ki. Ezeket a kürtőket vették észre elsőnek a középkori bányászok, és  a kürtők tetején külfejtéseket nyitottak, csak ezek kimerülése után álltak neki a mélyművelésű bányászatnak. 

Jegesbarlang és Mátyás király kútja

Ha már a tanösvénynél járunk, ne hagyjuk ki Mátyás király kútját, és a jegesbarlangot se. A jegesbarlang a Királyhegy északi lejtőjének lábánál fekszik.  A barlang üregének többszöri bővítése során annak mikroklímája megváltozott. További geológiai és domborzati tényezők összhatásának eredményeként jött létre az az igazán különleges természeti jelenség, melyet mi is megtapasztaltunk. Nevezetesen, hogy a barlang lezárt bejáratából is olyan hideg áramlott ki, mintha váratlan a télbe csöppentünk volna. Épp csak jégvirág nem rajzolódott a szemüvegemre. Oka márpedig, hogy a vulkanikus alapkőzet fagy hatására könnyen aprózódik, a töredezetté vált kőzetréteg repedéshálózatán keresztül a csapadékvíz a hegy belsejében összegyűlik, és télen megfagy. Ez a jégréteg hűti folyamatosan a barlangban lévő levegőtömeget alulról, olyannyira, hogy akár jégcsapok és jégburkolat is keletkezhet a barlangban, amelyek csak júniusra olvadnak el. Persze ehhez még hozzájárulhat az is, hogy a barlang bejárata az északi lejtő alján egy amúgy is hűvös patakvölgyre néz, közvetlen Mátyás király kútja felett található. Környékének hűvös hőmérséklete olyan növényfajok számára biztosít életteret, amelyek eredeti termőhelye inkább a Kárpátok magasabb régióira jellemző. Ilyenek pl.:: havasaljai rózsa, karcsú sisakvirág (virágzás: július-szeptember), ikrás fogasír (virágzás: április-június), havasi ribiszke (virágzás: április-június).