Kosztolányi Dezső: Vörös hervadás
Erdő, dércsípte lombod ájultan vonaglik.
Meghalsz, reád lehelt a vörös hervadás.
De mért e vidám pompa? Mért
öltözködöl halál előtt a fényes
bíbornokoknak, részeg szeretőknek,
ifjú dühnek, kigyulladt lázadásnak
harsány szinébe?
Oly ünnep-e zsibbadni, elfeledni
lármás kirándulókat és rigókat,
vizek zaját,
az élet édes-olcsó csengetyűit?
Oly jó nem élni?
Örülsz?
1931
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése