8 millió évvel ezelőtt a Balaton-felvidék mélye izzott és fortyogott, a forró láva sok helyen a felszínre tört.
A mai Hegyestű is egy ilyen vulkáni kúp volt egykoron. A tűzhányó kráterében fortyogó lávatóból tűzszökőkutak csaptak az ég felé. A belső forró olvadék a hűlő felszín repedésein a felszínre tört. A vörösen izzó kőzetolvadék, a bazaltláva látványos, fonatos lávafelszínt alkotott. Egy idő után teljesen kihűlt a lávató, s sötét bazalt lávadugóként dermedt meg a vulkán kürtőjében. A hűlés folyamán zsugorodó olvadék megszilárdult, szabályos függőleges repedéshálózat járta át, ezek mentén alakult ki a jellegzetes oszlopos elválású bazalt.
Az elmúlt évmilliók során a szél és az eső elhordta a kráter körüli salakkúpot, a lávató kemény bazaltsziklái azonban ellenálltak a külső erőknek. ekkor nyerte el a Hegyestű a ma is ismert jellegzetes alakját.
Az 1960-as évekig folytatott kőbányászat tette lehetővé, hogy belelássunk az egykor fortyogó lávató mélyébe.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése