2017. március 6., hétfő

Cseszneki Vár a magyar történelem viharaiban

A vár több irányból is megközelíthető. A falu felől, kényelmes, aszfaltozott úton, romantikus erdei ösvényen, kalandos szurdok-sétával egybekötve, vagy akár kiépített sziklamászó - vasalt úton, sziklamászó felszereléssel (via ferrata), ahol háromféle nehézségi szint közül lehet választani.
A Cseszneki Vár ma a kirándulók paradicsoma. Egy jól megközelíthető, nem túl magas hegycsúcson áll, ráadásul csaknem a bejáratnál parkoló is található, ezért nagymamákkal és kisgyerekekkel is kényelmesen megközelíthető. De találkozhatunk cserkészcsapattal is, akik a vár történetén keresztül felfedezik a magyar történelem fordulópontjait, vagy fiatal párokkal, akik az egykori lovagi vár romjai között romantikus sétát tesznek. 
A vár bejárása mintegy fél órát vesz igénybe, de a környék még további számtalan lehetőséget rejt magában. A vár aljában található a Kőmosó-szurdok, különleges sziklaképződményeivel és háromszintű vízesésével, valamint a hegyre vezető sziklafalba különleges, vasalt utat is vájtak (via ferrata), ahol a vállalkozó kedvű kezdő és haladó sziklamászók tehetik próbára ügyességüket és erejüket. De erről a következő bejegyzésben lesz szó. 
A várhoz több úton is fel lehet jutni, mi a Vasút utcából indultunk a piros jelzésen 8majd a nap folyamán további három oldalról is megközelítettük a csúcsot). Az út a Kőmosó patak mellett vezet, kaszáló mellett, a vár már messziről hívogatja az arra járót.
Kb. 50 m után az út kettéágazik. Vagy a szurdok felé vesszük az irányt, ahol számtalan sziklamászó csoporton kell átverekednünk magunkat, viszont csodálatosan szép völgyben, kissé sziklás talajon találjuk magunkat. 
A másik lehetőség, hogy kicsit felfelé, a piros kereszt jelzésen folytatjuk utunkat, és elhaladunk az egykori zsidó Temető mellett. 
Hamarosan a vár alatti útra jutunk, és így a keleti oldalról, közvetlen a bejárat felől támadhatjuk az egykori büszke építményt. 
A tatárjárást követően,  hatalmas sziklák tetejére építették őseink ezt az  erődítményt, bár az akkori építményből csak néhány alapfal ismert.  Az Árpád-kor végére a várat a nagy hatalmú Csák nemzetség szerezte meg, akik király rovására terjesztették ki befolyásukat az ország nyugati felében. Károly Róbert ezt nem nézte jó szemmel, s visszaszorította a Csákok hatalmát (is),  és megszerezte tőlük a várat. Hatalmát a vármegyékre (ispánságokra) támaszkodva erősítette meg. Csesznek királyi vár lett.
1392-től a Garaiak birtokába került Zsigmond király adományaként. Garai Miklós, aki a király után a legmagasabb világi úr volt az országban - "Magyarország nagy grófjának" is nevezték - nagyszabású építkezésbe kezdett és gótikus stílusban alakította át a várat. 
1483-ban a vár a Szapolyaiak tulajdonába került. A török hódítás következményeként a várat lőrésekkel látták el, és felkészítették az ostromra. A törökök több alkalommal is megpróbálták elfoglalni a várat, sikertelenül. Végül négy évre török kézre került. 
A megmaradt belső vár, legfontosabb tulajdonosaik címerével.
1636-tól az Eszterházyaké lett  és övék is maradt több, mint 300 évig.
A Rákóczi-szabadságharc idején ellenállt a császári hadak ostromának.
A XVIII. században  barokk stílusban építették át a várat.
 Itt forgatta Radványi Géza a Valahol Európában c. film külső jeleneteit.
A XIX. században egyre kevésbé használták már az egykori pompázatos épületet, majd birtokosaik végleg elhagyták. 1810-ben egy földrengés megrongálta, majd villám csapott bele és leégett. Az alsó várat szép lassan lebontották, köveit építkezésekhez használták fel. A felső vár romjait azonban nem hordták szét, és a II. világháború után állami tulajdonba került.
Kilátás a várból

2 megjegyzés: