Varázslatos Budaörs

Cora, Metro, Auchan, Tesco, Kika - az első kapcsolatom Budaörssel, csaknem 20 évvel ezelőtt.
Pedig ott laktunk a határában, de valahogy nem vezetett arra az utunk sosem. Aztán a multik megjelenése után egyszer csak felfedeztem.

Nevével kapcsolatosan több elképzelés is tartja magát. Az egyik elképzelés szerint a  tatárdúlás után épült a falu Buda őrzésére. Ebben az esetben tehát Buda-Eörs annyit jelent, mint Buda-Őrzés.
A név népi származtatása izgalmasan pikáns magyarázatot sejtet. E szerint élt errefelé egy Budáról ideszármazott szép kocsmárosné, Erzsi nevű, akihez a budai urak szívesen és sűrűn jártak ide. Ha keresték az urakat, vajon merre járnak? a válasz: Buda Erzsinél. Ebből már mindenki tudta, hol keressék.

Már az Árpád korban Örs néven emlegették a helyet, de mostani nevét ebben a formában csak 1912-től viseli. Temploma már az Árpád korban is volt, feltételezhetően a mai templom helyén állott.
A török hódoltság idején a falu csaknem teljesen elnéptelenedett. Az élet mégsem állt meg teljesen. 1691-ben Új földesura lett a területnek: Zichy család. Akkoriban igen kedvező feltételekkel próbálták idecsábítani a jobbágycsaládokat. Ezen kívül a környékre rengeteg német-sváb család települt Bajorországból, Schwarzwaldból, a Rajna vidékéről.

Gyönyörű, rendezett, virágokkal beültetett főútján jó végigautózni. Itt most épp nincsenek virágok, kora tavasz révén, de szerintem így is csodás hangulatú a főút.
 A középkorban talán pontosan itt vezetett át az úgynevezett Mészárosok Útja, melyen évszázadokon át hajtották a vágómarhát Bécsbe. 

Ahányszor megteszem ezt az utat, mindig kedvem támad letérni jobbra-balra, és benézni a kis utcákba, bekukkantani a kertekbe és nem utolsó sorban felmászni a környező "hegyekbe", és körülnézni a tetejükről.

A házak fölött a Kőhegy keresztje. Ott minden évben Húsvétkor megrendezik a Passiójátékot.

A hegy tetejéről: kilátás a multikra.

A város a sziklák tövében.  A jobb felső harmadoló pontban a Kőhegy tetején álló templom látszik, mögötte a repülőtér.

Számomra kicsit mindig "Insbruck" hangulata van, a házak fölött emelkedő hegyek miatt.

Szűk kis hegyi utak vezetnek a csúcs közelébe. Romos, falusi házak váltakoznak a 80-90-es években épült épületekkel.

Az utca egyik oldalán hagyományos parasztházak.

Közvetlen a másik oldalon új építésű vadonatúj házak, napelemes tetővel.

A régi és az új jól megfér egymás mellett

A kertekre jellemző szépen rendben tartott porta, virágokkal, amolyan sváb precizitással.

Még a zoknik is szépen sorakoznak.

A hegy lábánál kiszélesedik az út.
Budaörsön a lakás embermelékezet óta nagy gondot jelentett. A szegény emberek szoba-konyhás lakásban laktak. A módosabb családok is lakása is gyakran csak két szobából állt, amiből csak egyet használtak. A családok élete a konyhában folyt.

Budaörs környékén mindig is kevés volt a megművelhető földterület. A főként a Rajna mellől települt lakosság hozta magával a "szőlőkultúrát", idetelepülve azonnal szőlőtelepítéshez fogtak.
Régi borospince. A háború után a pincéket szükséglakásokká alakították.

Új utcakép átalakított parasztházakkal.

A városi építészeti koncepció része, hogy rengeteg közösségi teret építenek, rendkívül barátságossá téve ezzel a várost.

A templom mellett kiülős kávézó is nyílt. Számtalan remek étterem kerthelyiséggel fogadja az éhes vendégeket.

A Nepomuki Szent János templom 1801 és 1810 között épült.

Forrás:
Hauser József: Budaörsi krónika
Elektronikusan elérhető: http://www.vk-budaors.bibl.hu/konyvek.htm