Ilyet nem láthatsz és érezhetsz máshol, csak itt, Érden. Persze a Dunára számtalan helyről nyílik csodás panoráma, ráadásul itt csupán 163 méteres magasságból tekinthetünk alá, de az érzés olyan, mintha egyetlen nagyobb ugrással a vízbe érkezhetnénk. A magaslat peremén állva, egy függőleges márgás , homokos agyagfal lábainál kanyarog a Dunánk.
Ezen a délutánon meglepően ragyogó kékre festette a vizet az égbolt!
Nem csoda, hogy szívesen telepedett meg itt az ember! A területet már több éve kutatják régészek, nyaranta látni őket, amint a Sánc-hegyen ásott feltárási gödörben gubbasztva gondosan átvizsgálnak minden négyzetcentimétert.
 |
| Forrás: ÉRD Most!- Négyezer éves emlékek |
A legelső települést a a bronzkori Nagyrév kultúra emberi létesítették Kr.e. 2200 körül. Valószínűleg nem csak a szép panoráma vonzotta őket, hanem az is, hogy jól védhető pozíciót jelentett a magaslat. Nem véletlen építettek ide földvárat Kr.e. 1800-ban a Vatya-kultúra idején. A sánc közel 300 m hosszú 15 m széles építmény.
 |
| Rekonstrukciós rajz: Földvári Brigitta |
A római időkben őrtorony állt itt, hiszen innen messze be lehet látni a tájat.
A II. világháborúban pedig lövészárkokat ástak, ezek nyomai is felfedezhetőek még a Sánc-hegy egyik nyúlványán.
A hegy anyaga a Pannon-tó sekélyvízi üledéke, kb 5-6. millió évvel ezelőtt keletkezett agyagból, homokból és márgából áll. Az Ófalu felőli részt már benőtte a növényzet, ezért ott kevésbé figyelhetőek meg az egyes rétegek. A Duna felől azonban a függőleges falon gyakoriak partomlások és suvadások, melyek következtében megfigyelhetőek a geológiai rétegek.
Az eróziónak jobban ellenálló meszes márgarétegek védik az alsóbb, puhább agyagos, homokos rétegeket a lepusztulástól.
A Sánc-hegyen megfigyelhetőek a keleti-pusztai, sztyeppei növényfajok, valamint a hazánkba délről bevándorolt mediterrán növények. Az itteni és egyéb érdi lelőhelyeken fotózott növényképeimből itt található válogatás.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése