Budapest tele van a századforduló környékén megjelenő sajátos építészeti stílus, a szecesszió jegyében épült csodás magánbérházakkal és középületekkel. Némelyek előtt nap, mint nap elhaladunk, másokra a város kevésbé látogatott utcáiban lehet ráakadni. Ezt a különleges házat a Budapest100 eseménysorozat keretein belül kerestük fel fotós társaimmal.
Már a ház homlokzatán is megtalálható a szecessziót jellemző geometrikus minták ismétlődése, a lágy ívekben végig futó stilizált virágmotívumok, mely hazánkban jellemzően magyaros motívumokat jelent. Nézzünk csak fel a bejárati ajtó feletti erkély aljára, és csodáljuk meg a matyó virágmintával gazdagon díszitett erkély alját!
A kovácsoltvas bejárati kapu íveit megcsodálva a szépen felújított előtérbe jutunk, mely a lépcsőházba vezet minket.
A belső udvart a lépcsőház és a lift takarja a szemünk elől, de ezeket megkerülve igazi csemege vár a nézelődőre.
A szecessziós stílusra nem jellemzőek sem az egyenes vonalak, sem a derékszög, az építészeti megoldások során is törekedtek az íves formák kialakítására. Ebben a házban ez különösen ötletesre sikeredett: az égre tekintve egy hatalmas pillangót formáz a az épület. Még szerencse, hogy nem lebbenti meg a szárnyát, különben a maradék vakolat is lehullna a falakról - jegyezte meg egyik társam.
Valóban az épület belső homlokzata szomorú képet mutat:
A páholyszerű erkélyek, élénk sárga falak és zöldre festett ablakkeretek összhangját megtörik csupasz téglafalak foltjai. A közös tulajdon átka erre az épületre is rányomta szomorú bélyegét, mint annyi más pesti bérház esetében. A lakók azonban szívesen fogadták a látogatókat, kenyérrel, sütivel kínálták az érdeklődőket és remélik, hogy hamarosan kerül majd pénz a ház többi részének felújítására is.
A házban lakott Rákosi Jenő (1842-1929) magyar író, újságíró, színházigazgató, lapszerkesztő, főrendiházi tag, a Magyar Tudományos Akadémia levelező, a Kisfaludy Társaság rendes és a Petőfi Társaság tiszteletbeli tagja.
Az épületet ifj. Nagy István tervezte 1907-ben. Ekkor már több általa tervezett épület is állt a fővárosban, mint például a Szenes-ház, vagy a Dob-utca 53. sz alatti Schwarz-ház, melyek szintén szecessziós stílusban épültek, míg a később megálmodott erzsébetvárosi, Marek József utca 35. alatti vagy a Krúdy Gyula utca 9. számú ház már nyugati Jugendstil hatásokról árulkodik. (forrás: Magyar Hírlap)
Miután kigyönyörködtük magunkat a lepkében, a felújított lépcsőházban elmerülhettünk a szecesszió apró részleteiben: virágmintás kovácsoltvas ívekkel díszített korlátba kapaszkodva jutunk fel a 4. emeletre.
Lágy ívű ablakokon tekinthettünk ki a belső udvarra, illetve a szemközti házfalakra.
A folyosókon valódi és kovácsoltvas virágcsokor fogad minket. Mintha csak egy népmese illusztrációba csöppentünk volna.
A 4. emeletről egy vékony híd vezet át a szemközti lépcsőházba. A magasság szédítő, de azért nem álltuk meg, és megálltunk bámészkodni, no meg egy csoportképet is lőttünk.
Budapest valóban tele van szebbnél szebb házakkal. Nektek is sikerült egy valóban szépet találnotok. Gyönyörűek és látványosak a fotók!
VálaszTörlésKöszönöm!
Törlés