"Az
Érdi-magaspart alámosott, függőleges falakkal törik le Ófalu ill. a
Duna felé. A fennsík legmagasabb pontja a 177 méteres Kakukk-hegy Ófalu
fölött, míg a 163 méteres Sánc-hegy a Duna fölött hívja fel magára a
figyelmet.
A magas partfalak védelmében együttesen fordulnak elő a keleti pusztai,
sztyeppei növényfajok és a jégkorszak után hazánkba délről bevándorolt
mediterrán növények."
Az Érdi-magaspartot 1985-ben védetté nyilvánították.
A Sánc-hegyen az
ember kihasználta a Duna közelségét, a löszdombok kínálta lehetőségeket.
A legelső települést a a bronzkori Nagyrév kultúra emberi létesítették Kr.e. 2200 körül. Ezt a középső bronzkorban a Vatya - kultúra idején Kr.e. 1800-ban sánccal és árokkal erősítették meg, földvárrá alakították. A sánc
közel 300 m hosszú 15 m széles építmény. A sűrűn lakott, több száz évig
fennállt településen az új házakat az előzőek romjaira építették. Még a vaskor idején is volt itt település, sőt, a római időkben is építettek ide őrtornyot. A II világháborúban lövészárkokat, géppisztolyállásokat ástak.
 |
| A meredek falak természetes védelmet jelentettek az ember számára. |
A sáncon található a terület legszebb és legnagyobb kiterjedésű eredeti ősi lösznövényzete. Persze ebben leginkább májusban gyönyörködhetünk, azért most is akadt bőven látnivaló.
 |
| Az egykori földvár |
 |
| A szél borzolta táj különös hangulata |
Megpróbáltam végigsétálni a földvár peremén. Rémisztő mélység a Duna felé, és pompás panoráma fogadott.
 |
| Végig a földvár peremén |
Bár a földvár védelmében épült sánc területét sosem építették be, illetve művelték meg, a környéken annál inkább virágzik a szőlő és őszibarack termesztés. Több helyen sarjadzó őszi vetés fogadott.
 |
| Mintha tűz égne |
Nagyon szép felvételek! A Sánc hosszúsági adata helyes, de szélessége nem, ott - a forrásmunkában - elírás történhetett, mert a 15 m (max.) a helyes. Maga az egykori földvár belső területe kb. 1 Km2.
VálaszTörlésKöszönöm, javítom!
TörlésKedves Katalin, még kis pontosítás, a Sánc-hegy és környékének anyaga nem lösz.
VálaszTörlés"A Sánc-hegyen az ember kihasználta a Duna közelségét, a löszdombok kínálta lehetőségeket".
Ez a pontos:
"Az Érdi-magaspartot gyakran "löszfalként" emlegetik. E tévedésnek az az oka, hogy a Dunán lefelé haladva több helyütt valóban löszfalak ötlenek szembe. A lösz azonban egynemű (homogén) anyag, míg az Érdi-magaspart függőleges falaiban jól megkülönböztethetők a változatos, agyagból, homokból és márgából álló rétegződések. Ezek sokkal idősebb képződmények és eredetük is más, mint a szélhordta anyag, a lösz, mely Érden és környékén már csak itt-ott, kicsiny foszlányokban lelhető fel."
Köszönöm a pontosítást!
Törlés