Biztos lehetsz benne, hogy a Nagy-Kopaszon és a Tarnai-pihenőnél hemzsegni fognak az emberek egy szép, napos, tavaszi vasárnapon. Ez így is volt, azonban Budakesziről a piros jelzésen haladva legalább út közben nem találkoztunk senkivel. Illetve csak egy mérges emberrel, aki szóvá tette, hogy a kutya miért van póráz nélkül. Hát mert valahol neki is szüksége van egy kis szabad rohangálásra, no! Mindenesetre udvariasan megköszöntük a hangos tájékoztatást, és haladtunk tovább.
A kilátópontoknál egyre több emberrel találkoztunk, szerencsére itt mindenki mosolygott és senkit nem zavart a kutya, igaz, itt már egyre többször került rá póráz is.
Innen Nagykovácsi felé vettük az irányt, ahova 1 óra alatt le is értünk.
 |
Kilátás a Tarnai-pihenő felé egy eldugott oldalról. A Tarnai-pihenő kilátópontja a kék közepetáján kicsit balra látszik. Ezt a látványt megint csak egy geoládának köszönhettem. |
 |
Csergezán-kilátó panorámája |
 |
Csupa zöld tavaszi erdő |
 |
Hatalmas virágú héricsek virítottak a mezőkön. |
 |
Egy jó adagra való ízletes kucsmagombát is szedtem. |
 |
Már nyílnak az orchideák - tarka kosbor apró virágait nehezen vettem észre. Érzésem szerint csökkent az egyedszám a pihenőnél. |
 |
Apró nőszirom - meglepődtem a szép szabályosan elhelyezkedő 6 sziromban. |
 |
Úton Nagykovácsi felé. |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése