2022. június 14., kedd

Tiszavirágzás - egy különleges hungarikum

 

Miután leszálltunk a vonatról Tokajban a felmálházott biciklikkel, kalandos keresgélés után találtunk rá a Bodrog mellett egy partszakaszra, ahol a fák között, egy kis tisztás mellett kavicsos volt a meder, így volt esély csobbanni egyet a vízben. Itt táborozunk!  - örültünk meg a helynek. Ez a döntésünk még millió szúnyognak okozott hasonló megelégedést és rezegtették a szárnyaikat, meg repkedtek és zümmögtek nagy boldogságukban. Mi pedig szorgalmasan hessegettük, meg csapkodtuk őket. Szerencsére a hessegetésben a szél is segített, feltámadt, és a szúnyogok átmenetileg biztonságosabb levélzugokba menekültek. A közelgő vihar miatt gyorsan sátrat állítottunk, hogy legyen hova menekülni az eső elől. Miután állt a tábor, a csapat fele elindult vacsorához valót szerezni a városba, a másik fele őrizte a sátrakat, és élvezte a vizet és a felhők mögül kibukkanó napsütést. 

Amikor elemózsiával megrakottan visszatértünk, lányaim már messziről integettek: Gyere gyorsan, ez nagyon fog tetszeni neked! Igazuk volt, tényleg nagyon tetszett. Valósággal ugráltam örömömben. Tiszavirágzás! A Bodrogon! Ezt a váratlan meglepetést! Sok-sok éve próbálom úgy időzíteni a tisza-tavi nyaralásomat, hogy elcsípjem őket, egyszer majdnem sikerült, de mégis lemaradtam róla. Most pedig az égből pottyant elém. Nem tudtam hova lenni nagy boldogságomban. Családommal közöltem, hogy engem mára elveszetettek, és derékig vízben állva töltöttem az elkövetkező néhány órát, míg ők tüzet raktak és vacsit főztek. 

Épp kibújt a "bőréből" a kérész.
Fején rövid csápokat visel.

A lányom meglepve mesélte, hogy a fejre telepedő kérész ott tekergőzött rajta, pár perc alatt kikelt, és a parton tartózkodó fotós nem levette a fejéről az állatot, hanem percekig fotózta. A fotósok már csak ilyenek. 
Órákon keresztül figyeltem, ahogy  a felbukkanó szubimágókból (hímek) kikínlódja magát az imágó, ami már reprodukcióra és szaporodásra is képes felnőtt egyed. 
Összetett szeme és három pontszeme is van. A szem a kérészeknél másodlagos ivari jelleg, a hímeknél fejlettebbek. A szemek felépítés lehetővé teszi, hoyg félhomályban is lássanak, bár a kép nem éles, inkábba  mozgás észlelésére alkalmas. 
A vedlés nagy tekergőzésekkel és vergődéssel jár. A legtöbb példány mindezt a víz felszínén teszi. Ez után megpróbálnak a levegőbe emelkedni, ami megint csak hosszas csapkodással és küzdelemmel jár. 
Kérész  farksertéje 12 cm hosszú is lehet. Egyensúlyozást segíti. 

Sajna víz felett repülő példányt nem sikerült értékelhető módon lencsevégre kapnom, de ez itt alul nemsokára elhagyja a vizet és megindul, hogy párt találjon magának. 
A hímek közvetlen a vízfelszín felett repülve keresik a nőstényeket, tízesével vetik magukat a nőstényekre, úgy néz ki az egész, mintha egy hatalmas virág lebegne a víz felett. 

A  hímek szárnya világosbarna a nőstényeké szürke. 
A nászrepülés során a kérészek nem étkeznek, bélcsatornájukba levegőt pumpálnak, hogy könnyebben tudjanak repülni. Érdekesség, hogy a nem párosodott nőstények is tudnak szűznemzés révén petét rakni, ezekből a petékből csak nőstény egyedek fognak kifejlődni. 

Fotós és lánya figyelik a vedlő kérészeket. 

A hímek a párzás után elpusztulnak, visszahullanak a vízbe, a nőstények pedig feljebb repülnek a folyón, ahol a vízbe teszik petéiket. A víz sodrása révén épp azon a helyen fogják eléri a meder alját, ahol az éppen rajzó kérész generáció is kifejlődött. Ezután a nőstények is elpusztulnak, a peték pedig megkezdik három éves életüket az agyagos mederben. A petéből kikelt lárvák pedig a partoldalba fúrják magukat, majd 3 év múlva ugyanazon a napon, szinte egyszerre kezdik meg látványos rajzásukat. Persze lesben állnak már a békák, halak, madarak, kacsák is, amik számára könnyű zsákmányt jelentenek ezek a 3-4 cm-es rovarok. 

Napnyugtára már a több ezer fős felhőből alig néhány példány röpköd a víz felett. A víz tetején még vergődik néhány finom hullámokat keltve a a naplemente színeiben fürdő folyón. 


Aztán már a rezgés is elcsitul és csak a tetemek sokasága lebeg a vízen. 
A népnyelv hívja harcsaféregnek, kérészlepkének is, Arisztotelész Ephemeronnak, egynapinak nevezte leírásában. Latin neve: Palingenia longicauda. 

A kérészek a Tisza ökológiai rendszerének fontos kulcsfaja, jól jelzik a folyók vízminőségének változását. 1993 óta védett. A 20. század végére elterjedési területe tömegesen leginkább a Tiszára és mellékfolyóira korlátozódik, ezért  természeti örökségünk része, a tiszavirágzás hivatalosan is hungarikum. 

5 megjegyzés:

  1. Szép fotók, gratulálok! És milyen baromi élesek, mint penge!

    VálaszTörlés
  2. Én nem csak a fényképekhez gratulálok, hanem a kísérő szöveghez. Ha jól tudom , akkor Te állásszerűen , munkaszerűen nem foglalkozol biológiával, növények, rovarok. állatok életével .... de ezek a képek és írások azt tanusítják nekem, hogy hihetetlenül sokoldalú vagy .... ehhez a nagyon nagy gratulációm..., ahhoz, hogy órák hosszat foglalkoztál a kérészekkel ... de mégis csináltál egy olyan cikket , mely nem kérészéletű, mert magamnak lementettem.

    VálaszTörlés
  3. Klassz vagy Kati, mint mindig.

    VálaszTörlés