Fényes Forrásvidék - ékszerdoboz a Gerecsében

A Fényes tanösvényen  nemrég jártam – magamtól nem is terveztem odamenni. Kiderült, hogy a szüleim még sosem jártak arra, így együtt kerestük fel a tanösvényt. Majd csodálkozva tapasztaltam, hogy az a bizonyos „nemrég” hét éve volt! Igaz, akkor többször is meglátogattam, és teljesen elvarázsolt. Annyira élénken él emlékeimben, hogy olyan, mintha tegnap lett volna!

Azt hiszem, ez mindent elmond erről a különlegesen szép helyről!

A tanösvény és a strand közös bejárattal rendelkezik, érdemes egy kicsit a fürdő területén is elbóklászni, hiszen az itt található tavak szintén a forrásvidék részeit képezik, éppcsak nem veszi körbe láperdő. Sajnos. Ezért mindenféle fürdőkomplexum-fejlesztési terv részeit képezik, amit őszintén remélek, hogy nem valósul meg, így megvédhető a megmaradt kis láp háborítatlan környéke.

A Tatai tavak a ramsari terület része. Közvetlenül szomszédos a Tatai Fényes-patak menti rétekkel  és a Réti-tavak környéke természetvédelmi területeivel. A terület 1977-ben kapott védettséget.

A Fényes forrásvidék pedig több, egymással kapcsolatban álló forrástavat jelöl, amelyek közül több forrás már inaktív (Feneketlen-tó, Körtefás-tó, illetve a Barlang-forrás).

A szénbányászat miatt az 1970-es években a legtöbb forrás elapadt. A bányák bezárása után azonban 2001–2003 között a források többsége újraindult. Jelenleg enyhén szénsavas, 20–22°C-os víz tör fel belőlük, emiatt a forrástavak télen sem fagynak be.

1. Sarki-forrás-tó

Ez a tanösvény első tava.  A forrástavakat  összekötő csatorna itt vesz egy nagy kanyarulatot, ezért kapta a tó a Sarki nevet.

A 4 méter mély tóban egyre intenzívebb a forrástevékenység, naponta több ezer köbméter  víz tör elő a mélyből. 

Sászsombékok a láperdőben. 

Nagy-Égeres 

Bár az éger jól bírja a hosszan tartó vízborítottságot, úgy látszik időnként azért szeret szárazra kerülni és levegőhöz jutni. Ezen a helyen a tartósan  egyre magasabb vízállás a fákat elpusztította. Egész  kísérteties hangulata van itt a lápnak. 

 

Látvány a kilátóból. 

2. Erdei-forrás

A terület legrejtettebb forráscsoportja, amely a láperdő mélyén fakad. Hozama fokozatosan növekszik, jelenleg mintegy 2400 köbméter/nap.

Most csak ennyire tudtam megörökíteni a források bugyogását, melyet kevesebb látogató esetén még hallani is lehetett volna. 

A Nagy - Égeres facsonkjainak látványa a forrásoktól. 

Mézgás éger lombkorona

3. Védett-forrás 

A többi forrástóval ellentétben ennek a tónak az alakja hosszan elnyújtott. Nevét az egykor ide telepített fehér tündérrózsák és sárga vízitökök miatt kapta. Medrében szintén számos forrás tör fel. Egyik végében téglalap alakú szabályos medencét alakítottak ki, melyet fürdőzésre használtak. A tanösvény kialakításakor a partvonalat kissé átalakították, természetesebb formát kialakítva.  A tó ezen részén függőhídon és kézel húzható kötélpályán rögzített komppal is átkelhetünk. 

Továbbá itt lakik egy nutria család is, mellyel korábban már volt szerencsém találkozni. 

Kis-Égeres 

Napjainkban ebben a tóban egyre intenzívebbé válik a forrástevékenység. 

Nagyobb nyílt víztükrét eddig, ahányszor itt jártam, mindig erősen fodrozta a szél. 

A további tavak a tanösvény területén kívül helyezkednek el, érdemes arra is egy kis kitérőt tenni. Mi most kihagytuk, apukám térde eddig bírta. 

4. Feneketlen-tó

A rétek legnagyobb forrástava a Feneketlen-tó, mely forrásjáratai eltömődtek, ezért víz már nem tör fel itt. Mélységét  különböző források eltérően jelölik meg, 240 évvel ezelőttről még 15 -20 méter közötti adatokat találtam az interneten, azóta jelentősen feltöltődött. Mélyére nem hatol le a napfény. Összehasonlításképp: a többi tó mélysége 3-5 méter között mozog, annyira tiszta, hogy tökéletesen látni a tómeder növényzetét és állatvilágát (ld. Forrás-tó). 

A tájékoztató tábla szerint a tó kialakulása a Szelim-barlang kialakulásához hasonlítható. Hidrotermális eredetű barlang, azaz a nyomás alatt álló, felfelé áramló karsztvíz alulról elkoptatta a az alapkőzetben kialakult forráskürtő mennyezetét, ezért az beszakadt. Míg a Szelim-barlang az évmilliók során egyre magasabbra emelkedett, addig a Fényes - források környezete alacsonyan marad. 

A Feneketlen-tótól pár száz méterre, a réten található a Nagy Feneketlen-tó, mely 1, méter mély, hazánk egyik legmélyebb természetes tava. 

5. Körtefás-tó (Döglött-tó)

Nevét a kifolyás közelében álló idős vadkörtefáról kapta. Ez a fa a környék legidősebb fája.  Forrása nem működik már évtizedek óta. 

6. Katonai-forrás / Grófi-forrás

A Fényes-fürdő legnagyobb vízhozamú forrástava, ahol naponta több, mint 20 ezer m3 víz tör fel a 3,5 méter mély tómeder számos pontján. Ez  az egyedüli aktív forrástó, amelyben a fürdőzés engedélyezett. A tómeder 3,5 méter mély és búvárok oktatására is használták. 

Hülcser-tavak

Három kisebb tóból álló tóláncolat, melyet a Katonai-forrás elfolyó vizei táplálnak. A tervek szerint itt is strandolási lehetőséget alakítanának ki. 

Horgásztó

Néhány évtizeddel ezelőtt mesterségesen kialakított tó, mely elsődlegesen horgászati célokat szolgál.

Barlang-forrás

Már nem létező forrás, de egykoron a  legszebbnek számító forrás lehetett. A kb. 8 méter hosszú és 3 méter magas sziklaüreg mennyezetén néhány függőcseppkő is volt. Sajnos az elapadt vizű sziklaüreget a sportmedence építésekor tönkretették. Pfff...