Tari Dácittufa Formáció

A faluból a kék kereszt jelzésen indulva már messziről világít a hegyoldal közepén elterülő hófehér sziklamező. 

A kövek vulkáni működés eredményeként kerültek ide. Az itt bányászott köveket  Eger-Miskolc környékén számtalan épületbe dolgozták be. A vulkán közvetlen központja a bánya lehetett, ott a legvastagabb a tufa réteg.

Fehérkő bánya

A függőleges bányafalak talán messziről nem látszanak, de hamarosan elérjük az egykori bányaépület romját, ami mellett felkanyarodva eljuthatunk  a felhagyott bányához. 

A bánya művelésének nyomai mélyen vésődtek a sziklafalba. Úgy tűnik, nem csak geológus hallgatók látogatják e helyet, hanem graffitisek is. 

A bánya falaiban megfigyelhetünk függőleges csatornákat, melyek a piroklasztikum kihűlésekor feláramló gázok csatornái.

A bánya északi,  érintetlen sziklafala. 

A bánya közepén kis tavacskát nőtt be a nádas. 

Dácittufa sziklateraszok

Számomra  nem a bánya az igazán izgalmas, hanem a felette elterülő látványos formákat tartalmazó dácittufa sziklateraszok, melyeket a bánya függőleges falai felett vezető úton felkapaszkodva érhetünk el. 

Ilyen izgalmas színű sziklafolyások mellett vezet az út. 

Mindez a  Kárpát-medence őstörténetének fontos emléke. A Mátra vulkanikus működése során 17 millió évvel ezelőtt került a felszínre az itt található tufa. 

Mikor megpillantottam, a kazári riolittufák jutottak az eszembe, ám mint megtudtam, azok korábbi vulkáni működés eredményei. 

A dácittufa kúpjai gyengébben fejlettek, eróziója is eltér a  riolittufa pusztulási felszínétől, mivel összetétele más. 

A szelektív erózió: a puhább portufa jellegű kifejlődés könnyebben, a keményebb tömbök formájában kipreparálódik. A fenti képen egy bálna formát hozott létre. 

 

Horzsakövek a sziklateraszon

 A habkő vagy horzsakő a vulkanikus kőzetek egyike, többnyire világos színű, erősen hólyagüreges, likacsos, durva szerkezetű vulkáni üveg, ami tartalmazhat kristályokat is. 

Horzsakő olyankor keletkezik, amikor a magmás robbanásos vulkáni működés során a nagyon forró, nagy nyomású anyag hirtelen kirepül a tűzhányóból. A habkő szokatlanul likacsos szerkezete azért alakul ki, mert felszínre jutó anyag gyors lehűlésével egyidőben a túlnyomáscsökkenés is gyorsan végbemegy. A túlnyomáscsökkenés következtében gázbuborékok jönnek létre azáltal, hogy csökken a lávában az oldott gázok oldhatósága (például a vízgőz és a szén-dioxid), így a gázok gyorsan kiszabadulnak. A hirtelen hűlés a megszilárduló lávába fagyasztja a túlnyomáscsökkenés miatt keletkezett gázbuborékokat, és kialakul a likacsos szerkezetű kőzet.

Forrás: https://www.bnpi.hu/hu/reszletek/tari-feherko-banya