Dunakeszi, Teknős tanösvény

A címben jelzett tanösvényről körülbelül másfél éve rengeteg cikk jelent meg, azóta szeretnék eljutni oda. Most egy váratlan áramszünetnek köszönhetően váratlanul adódott a lehetőség.

A tanösvény alig 1 km hosszú, ezért önmagában talán nem érdemes elzarándokolni a Dunakeszi Auchanig, pláne, ha nem a környéken laksz. Többször terveztem, hogy összekötöm valamilyen másik célponttal, ám ez viszonylag nagy kitérőnek tűnt. Így kapóra jött, hogy elmaradtak Újpesten az óráim, és ha már úgyis eltekertem odáig 12 km-t, mi az a pár kilométer plusz! Irány a lápvidék!

A bevásárlóközpontoktól általában a hideg ráz, most is viszolygással hajtottam át a parkolón, ám az áruházak háta mögött izgalmas, vadregényes világba cseppentem. Meglepően csendes, madárcsicsergős lápvidék fogadott, nem hallatszott még a közeli autópálya zaja sem. Érintetlennek tűnő világ tárult elém az épített dongaút, tájékoztató táblák és tornyok ellenére is. A tanösvény olyan helyekre visz, ahová eddig nem jutott ember.

A tanösvényről

A tanösvény pedig rendkívül kreatív és izgalmas feladatokkal próbálja lápnokká nevelni a kedves látogatót. Van itt kérem minden! Megtudhatod, hogy tőzegmérő ugrással tapasztalhatod meg, milyen közel jársz a láphoz. Ehhez csak  a társadnak fel kell ugrania, és minél közelebb vagytok a tőzeges talajhoz, annál jobban érzékeled a föld rengését, amikor társad a földre dobban. 

Három HŐSSÉG mérő szerkezet segítségével követheted nyomon a páratartalom, hőmérséklet és talajvízszint változásait a láp eltérő  részein. 

 

Apró lápmaradvány 

Egykoron a Mogyoródi-pataktól egész Dunakesziig mocsaras, lápos terület húzódott, amely a Rákosi-homokpuszták szerves részét képezte. A nagy kiterjedésű, nedves terület buja növényzetnek és gazdag állatvilágnak adott otthont. Ma a terület Dunakeszi-tőzegtavak néven ismert. Az emberi tevékenység hatására a terület mérete jelentősen lecsökkent, ma már csak ez az apró lápmaradvány enged következtetni az ősi világra.

A láp kialakulása

A lápon állandóan jelen lévő víz a Gödöllői-dombság felől érkezik, és itt szivárog fel a talajból. 18-20 ezer évvel ezelőtt az Ős-Duna egyik mellékága folyt itt, majd 10 ezer évvel ezelőtt a mellékág levágódott. Az itt maradt állóvízzel teli tó lassan láppá alakult.

A lápi emberek megtanultak együtt élni a vizenyős talajjal és a sok szúnyoggal. Halásztak, a kitermelt tőzeget pedig a házaik fűtéséhez használták fel. Az 1800-as években még csak elszórtan volt itt néhány kis település, ezért ezek a tevékenységek alapvetően nem befolyásolták a láp életét.

A láp és az emberi tevékenység

Az elmúlt néhány évtizedben azonban a területet teljesen körbevette az emberi tevékenység.

Az 1950-60-as években beindult a nagyipari tőzegbányászat, amelynek során tóhálózat jött létre. A szárazulatokat felparcellázták, így alakult ki az üdülőtelep.

1998 első félévében az M0-s autópálya építése miatt a terület bokorfüzeseit és fűz-nyárligeteit kivágták, a növényzetet az itt élő állatokkal együtt felégették. Az apró tavacskákat több ezer köbméter földdel feltöltötték, eltüntetve azokat a föld színéről. A súlyos természetrombolástól csak két kis tó menekült meg.

Vasút, kavicsbánya, autópálya, üdülőtelep és iparterület zárja körül, a vizenyős területeket feltöltötték, így a láp többé nem képes terjeszkedni.

Ezen maroknyi terület megmaradása is csak néhány zöld aktivistának és lakossági összefogásnak  köszönhető - erről a Greeninfo oldalán olvashatsz bővebben.   A dunakeszi láp egész kálváriája pedig itt van összefoglalva. 

A jelenség nem egyedi, országszerte eltűntek lápjaink. Érdemes megnézni hazánk vízrajzi térképét 1938-ból. De hasonló sorsra jutottak ezek a területek a világ más pontjain is. 

Hazánkban 2013 óta "láptörvény" védi a megmaradt lápfotlokat. 

Mindent a lápról

  

A lápi konzerv, azaz a tőzeg

A tőzeg olyan, mint a szivacs. Felszívja a vizet, és szivárogtat  szárazság idején is. A lápvíz lassan kiszivárog, és öntözi a környék növényeit. A párolgás kellemes mikroklímát biztosít. Ezt ellenőrizhetjük a tanösvény különböző részein kihelyezett HŐSSÉG mutatókon.

Az oxigénhiányos, pangó vizes lápi talajban az elhalt növényi részek nem jutnak levegőhöz, ezért nem tudnak lebomlani, hanem a talaj mélyebb rétegeiben tőzeggé alakulnak. A tőzeg sötét, szivacsos anyag, mely évmilliók alatt bizonyos körülmények között átalakulhat kőszénné.

Ha a tőzeg oxigénhez jut, akkor elkezd lebomlani. De hogy juthat oxigénhez? Például, ha az ember lecsapolja a vizet, mert építeni vagy gazdálkodni akar a területen. Vagy megváltoztatja a talajban lévő vízfolyások útját, netán szerves anyagokat hord a láp környékére, kaszál, vagy kitermeli a tőzeget. Természeti hatások is közrejátszhatnak, például ha szárazabb években lecsökken a talajban a víz szintje.

A tőzeg, mint fűtőanyag

Bár kevés hőt ad, erősen füstöl és rengeteg szén-dioxidot juttat a levegőbe. 

A lápi idő

A láp életét a tőzeg állapotával hozhatjuk kapcsoaltba. Kezdetben a nyílt vizek visszahúzódásával kezdődik meg a láp feltöltődése, majd beindul a tőzegképződés. Amikor a láp középidős, a lápmedence teljesen megtelik tőzeggel. Amikor a felső részek szárazra kerülnek, elindul a tőzeg lebomlása. A lápok egyszer meghalnak, évszázadok alatt feltöltődnek és fás, erdős területekké alakulnak. Ilyenkor mág nincs tőzegképződés.  

Lápi magasságos őrzi a láp emlékét

A láp legrégebbi részét jelöli. Itt még aktív a tőzegképződés. Tőzegpáfrányok, sás és zsombéksás nő ezeken a területeken. 

 

 

Lápi tavak a láp legaktívabb részei

A vastag tőzeglerakódásokat az ember mindig előszeretettel termelte ki. Ezáltal a talajvíz elárasztotta a mélyedéseket, tavak alakultak ki a lápon belül.  A kis lápon két ilyen tavat találhatunk. Ez  számít most  a láp megfiatalodott arcának, itt újra a feltöltődési szakaszát éli, a taljban tőzeg képződik. 

Sok élőlény talál itt otthonra, madarak, hüllők, kétéltűek. 

A víz alatt csillárkamoszat telepen láthatunk, nyáron benövi a békalencse. 

  

Nádas

A mélyebben fekvő vizes részeken legkönnyebben nádas alakul ki, de él itt bodnározó gyékény és tőzegpáfrány is. 

Ahol nád, vagy gyékény van, ott víz is van. A nádas jelzi, hogy a láp közel van az aktív állapotához. Valószínűleg túlsúlyban van a tőzegképződés és tartósan magas a vízszint. A nádasban sok élőlény talál mendéket. Itt tanyázik a mocsári teknős, a tőkés réce, a kecskebéka.  

Lidércek lakhelye

A lápban lebomló növényi anyagokból gyúlékony mocsárgáz keletkezik, amely halványkék lidércfényként jelenik meg.

Lápcserjés

A láp magterületéhez képest néhány centivel magasabban területeket áthatolhatatlan bozót, rekettyefűz növi be. Ezen a területen a tőzeg képződése és bomlása egyaránt lehetséges. Beállhat egy egyensúlyi állapot, ami sokáig fenn tud maradni. 

Ha a lápcserjés területen lágyszárú növényeket is látunk, valószínűleg már csak tőzegbomlás van. 

Ha fák is vannak a bokrok között, ott öregebb lápfolt van, tőzeg már alig található. 

A bokrok között rengeteg bokorlakó madár élhet. 

 

Puhafaliget

A puhafa könnyen megmunkálható puha törzsű fa, például fűz, nyárfa. érdekesség, hogy a "nyár" szó eredeti jelentése: mocsár. 

A fák a lápvidék peremén élnek, itt már nincs tőzegképződés.  

 

Kiszáradt láprét

A láp környékének alacsonyabb részein kiszáradó lápréteket találhatunk. Itt már nincs tőzegképződés, nyár végére többnyire a rétek kiszáradnak,  a megmaradt tőzeg bomlásnak indul. Itt él a kékperje, mely nyár végére kéklő szőnyeget alkot.  Sajnos  az invazív gyomok, például az amerikai aranyvessző rohamosan szorítják ki a perjét a területről. 

Ezeken a területeken még lehet esély a lápi idő visszatekerésére, ha például kutakat fúrunk és a talaj mélyebb rétegeiből felengedjük ide a vizet. 

Homokpusztagyep

A láp  peremén, az ősi Duna-sziget homokbucka sorain alakul ki. A talajvíz itt nem éri el a felszínt. Itt soha nem képződött tőzeg.  Tavasszal és nyáron a mocsári teknős itt, a homokos talajban ássa el a tojásait, majd 3 hónap múlva a kis teknősök erről a helyről indulnak útnak a tavak felé.  Itt él a pettyes gőte is. 

Itt nő a védett budai imola, melyek virágai tavasztól őszig nyílnak. 

A lápok szerepe a globális éghajlatváltozásban

A Föld teljes területének ma már csak 3%-a láp, ezek kétszer annyi szenet tárolnak, mint a 10-szer nagyobb területű erdők. 

Ha egy láp kiszárad és a tőzeg elbomlik, szén-dioxid formájában kerül a légkörbe. A légkörbe jutott szén-dioxid elnyeli és visszasugározza a nap fénysugarait a Földre, így növeli az üvegházhatást és a globális felmelegedést. 

A Föld lápjait az emberi tevékenység ma olyan mértékben pusztítja, hogy emiatt több szén-dioxid jut a levegőbe évente, mint amit a Föld teljes légiforgalma okoz!

A párizsi éghajlatvédelmi egyezmény 2015-ben kimondta, hogy világszerte 500 000 km²-nyi eltűnt lápot kell helyreállítani. 

 

A bejegyzés elején írt "ide nem érdemes elzarándokolni az 1 km séta kedvéért" mondatom mindenképpen felülbírálatra szorul. Az eddig bejárt összes tanösvény tekintetében messze a legjobb, tanulságos és kreatív tanösvény volt, mely beszippantott a lápok világába. 

Úgy tervezem, ide visszatérek más évszakban is, így remélhetőleg újabb fotókkal  bővül még a bejegyzés. 

Források: 

• A tanösvény tájékoztató táblái
• Levego.hu
• kriska.web.elte