2019. január 18., péntek

Molnárka tanösvény - Gemenc

Már első gemenci látogatásomkor tudtam, hogy vissza kell látogatnom ebbe az erdőbe télen is, és szemügyre kell vennem hótakaró alatt is a tájat. Így nagyon vártam már, hogy leessen végre  a hó és ne is olvadjon el. Egész héten biztatónak tűnt az időjárás, míg végül vasárnap neki is vágtunk az útnak. Már félúton éreztem, hogy sok hóra nem számíthatunk. Az előző napi olvadás a mezőkről teljesen eltüntette a fehér takarót. Így nem voltam meglepve, amikor a fagyott talajon csak foltokban mutatkozott némi hó, ami azonban a ragyogó napsütésben és a tavaszias 7 fokban pilanatok alatt semmivé foszlott. 
Téli színes 
Maradt azonban az olvadt sárban csúszkálás, súlyos, szalmával dúsított földlabdacsok cipőre tekeredése,  és annak a reménye, hogy  a Gemenc Zrt. tájékoztató oldalán olvasható tájékoztatóra alapozott reménységünk valóra válik, és ténylegesen láthatunk kisebb-nagyobb vaddisznó csordákat, illetve szarvas rudlikat. 
"télen pedig a gímszarvas rudlik, és a vaddisznókondák is hamarabb észrevehetők az erdőben." 
 A gáton sétálva rögtön a szemünk elé is futott egy kisebb csorda:
Malomtelelő-tónál található  madármegfigyelő toronyból  hatalmas kecses madarakat láttunk  a kiszáradt tóból felreppenni, beazonosítani azonban nem tudtam őket (kócsag? szürke gém?).
Az időszakos vízjárású Malomtelelő-tóban most csak fotlokban mutatkozott némi jég. 

Folyó a tanösvény mellett. 
A távolban óvatos gímszarvasok figyelnek minket gyanakodva
Megrémült vaddisznó vágtat az úton. tesói okosabbak voltak: az erdőbe vetették be magukat. Ez szegény annyira meg volt zavarodva, hogy percekig a nyílt úton rohant előttünk, pedig mi egy helyben álltunk.  


1 megjegyzés: