2019. január 18., péntek

Hévizi láperdő

A Hévízi-tó meleg vize a Balaton kialakulásával egy időben, kb. 20-22.000 évvel ezelőtt tört fel a mélyből, mely akkoriban még egybefüggő vízterületet alkotott a Balatonnal. A klíma megváltozásával azonban a Balaton visszahúzódott, a víz nélkül maradt területeken pedig tőzegláp keletkezett, melyek fő összetevőit az egykori tómederben élő elhalt növényi részek teszik ki. 
Ezt a tőzeglápos területet ma szinte szabályos négyzethálós vonalban szeli át egy csatornahálózat, mely a tó forró, gőzölgő gyógyvizét vezeti a Balatonba. 
A csatorna egy jó darabon még annyira forró, hogy hatalmas, puha misztikus ködfelhők gomolyognak felette, s a ködben felsejlik a tó felületén még télen is rózsaszín-lilában pompázó indiai vörös tündérrózsa és a fehér tündérrózsa  virágai. Az indiai tündérrózsát 1898-ban honosította meg a területen Lovassy Sándor. 
A tó környékére jellemző a nyáron hűvösebb, télen enyhe időjárás, melyet ottjártunkkor egyáltalán nem tapasztaltunk. Bár a nap kellemesen melegített minket míg az autóban ültünk. Abból kiszállva azonban 100 km/h-s széllel küzdve kószáltunk a meleg vizű csatorna mellett, ahonnan az orkán erejű vihar sajnos elfújta a vízpárát, így erről a látványról sajnos lemaradtunk. 
A turistaút azonban végigvezet a tó mellett elterülő puhafa láperdőn.
A láperdő kőris és égerfái között hatalmas foltokban fagyott meg a víz, s a jégbe szorult sás vidáman bólogatott felénk a szélben. 


Forrás és további információk: https://www.bfnp.hu/hu/hevizi-to-tt

1 megjegyzés: