Vintgar-szurdokot Szlovénia Grand Canyonjaként tartják számon. Rendkívül látványos, hatalmas, fákkal borított sziklafalak között hömpölygő folyó fölé dongautat építettek, így gyakorlatilag közvetlen a víz fölött sétálhat az arra látogató, s mintegy 1,5 km hosszan gyönyörködhet a folyó zúgóiban és színeiben.
A Grand Canyonnal ellentétben ezek a színek főleg a
zöld árnyalatait jelentik, legalábbis így nyáridőn. Mivel gyakorlatilag
folyamatos embertömeg araszol a szűk faúton, én inkább teleobjektívre
váltottam, és ezekre a csodálatosan élénk színekre, a folyó vad és
szelíd ellentétére vadásztam.
Ahol a víz sekélyebb terepen lelassul a sziklák között, ott a kőzetben lévő ásványok sárgás színe a meghatározó. A moszatok és mohák feketéje és a kövek sárgája között alig venni észre a kis hegyi billegetőt madárkát.
Aztán nekilódul a víz, és méteres sziklák tetejéről veti magát a mélybe, szétrobbanva becsapódáskor, ezer felé szórva a szikrázó vízcseppeket.
A hegyoldalban megkapaszkodó erdő lombja visszatükröződve a vízen zöldre festi azt. Egy egy kidőlt fehér fatörzs vibrálva rajzol a víztükörre.
Az ég kékje és az erdő zöldje a lecsendesedett folyón. A legszebb zöldeket mégis a több méter mély folyóba besütő nap fénye hozza elő.
Kár hogy erről lemaradtunk
VálaszTörlés