Sokszor megtapasztaltam már jártomban keltemben, hogy egy látszólag semmitmondó kopár hegy, vagy egy végeláthatalan alföldi síkság mennyi meglepetést tartogat, ha közelebb megy hozzá az ember. Így történt ez most is. Minden képzeletet felülmúlt az a virágözön, amivel a hegyen találkoztam.
Féltett kincsek a hegyen
A ddnp.hu oldal leírása szerint 75 védett növényfaj él a hegyen, ebből 4 faj kizárólag itt fordul elő Magyarországon. (magyar kikerics, korongos lucerna, apró vajvirág és házi kövirózsa) Ebből a magyar kikericset teljes pompájában láthattuk. Igen nehéz fotózni az elszáradt fűszálak között megbúvó apró kis növénykét!
A korongos lucerna elszáradt terméseivel is találkoztunk. Észre sem vettük volna, ha nem szakvezetővel járjuk a hegyet.
korongos lucerna termése |
Nem csoda hát, ha a Duna-Dráva Nemzeti Park féltve őrzi a hegy kincseit és csak szakvezetéses túrák keretében engedélyezi a látogatást.
Szakvezetéses túra a hegyre
Így aztán izgatottan vártam a szerda 10 órai indulást. Addig már minden oldalról megszemléltük a Szársomlyó jellegzetes piramis alakú, alig 400 méteres csúcsát. Kivételesen nem vulkáni kúp, hanem mészkőhegy. Különleges fekvésének köszönhetően szubmediterrán éghajlatnak megfelelő mikroklíma alakult ki a hegyen, bár szakvezetőnk szerint a mostani klímaváltozás alatt a szub előtag erősen megkérdőjeleződik, lévén teljesen felborult az éves csapadékeloszlás a korábbi évtizedhez képest.
Hogy keletkezett az ördögszántás?
Az út a Szársomlyó csúcsára a karrmezőn át. Csodás élmény a sziklák ferde csúcsain lépkedni, nem árt a bokát is jól tartó bakancs! |
A karrmezők jellemzően karbonátos üledékeken képződnek. Itt, a Szársomlyón szépen rétegzett és megdőlt rétegfejek alakultak ki. A karsztosodás az eső következtében oldódó mészkő által kialakítult formakincset jelenti. A nyílt karrmezőkre jellemzően a felszíni kőzet sokszor érdes, csipkézett.
Vízszintes közeli kőfelszíneken bemélyült formákkal találkozhatunk. A mélyebben fekvő részeken ugyanis meggyűlik a hó, az esővíz, mely tovább mélyíti az üreget. Az intenzívebb oldódás hatására tovább mélyül az üreg, ami még gyorsabb oldódást indukál. A kisebb mélyedéseket madáritatóknak, a a nagyobbakat oldási aknáknak nevezzük.
„Élt valaha Nagyharsányban, a Szársomlyó-hegy lábánál egy özvegyasszony. Leánya, Harka oly szép volt, hogy maga az ördög is megkívánta. Feleségül kérte hát, de az özvegy feltételt szabott: lagzi csak akkor lesz, ha a jövendő veje napnyugtától a hajnali kakasszóig felszántja, és beveti a hegyoldalt.
A sátán hat fekete kandúrt fogott ekéjébe, és serényen nekilátott feltörni a hegyet. Éjfélre a déli oldallal már végzett is. Az özvegy megrémült. Kiosont a csirkeólba, elkezdett kukorékolni. Fölriadt az álkakas hangjára az igazi, rákezdett ő is, és visszafelelt a hangos kukurikúra a falu valamennyi tarajosa.
Az ördög, aki nem vette észre, hogy turpisság van a dologban, megdühödött. Világnak zavarta a hat ekevonót, az ekét Beremendig hajította, ő maga pedig visszabújt a föld alá.
Ahol az eke leesett, hegyet gyúrt maga elé (ez lett a Beremendi-hegy, az ekéről lepotyogott földdarabból lett a Siklósi-hegy).
Ahol a sátán visszament a pokolba, forró büdös víz tört fel; a helyet, ahol ma is előbugyog, a világszép lányról Harkánynak nevezték el.
A hegy déli oldala pedig úgy maradt felszántva, de bevetetlen csupaszon, a meztelen sziklákon a macskák és a felriadt kakasok lábnyomával.”
[Forrás: National Geographic]
Tavaszi virágözön a hegyen
A hegy tetején molyhos tölgyek göcsörtös, mélyen barázdált törzsű példányai nőnek. A fák között vidáman bólogatják kis fejüket a hóvirágok, és ontják citromos illatukat az illatos hunyorok.
Mindenfelé sárgán virágzik a som. |
Íme egy kis gyűjtemény a teljesség igénye nélkül az éppen megtalálható növénykékből:
A híres Kopár-dűlő
A Szársomlyó oldalából rálátunk a Villányi borvidékre. |
Jammertal - a harsányi csata után a harctéren megsebesült török katonák jajgatása messzire elhallatszott. Innen kapta a nevét. |
Távolban Palkonya halastava |
Távolban Pécs, és a Misina-tető adótornya. Az előtérben a Fekete-hegy, legnagyobb magassága 341 méter, szintén természetvédelmi terület. Több, mint 70 védett növény és állatfajnak ad otthont. |
Ezüsthársas közt megbújó szúrós csodabogyó telepek
A Szársomlyó északi oldalát ezüsthársas borítja. (Nagyharsány és Kisharsány az itt őshonos ezüst hársról kapták a nevüket.) Jellemző aljnövényzete a szúrós és a lónyelvű csodabogyó, melynek különlegessége, hogy úgy néz ki, mintha apró virágai a levelek közepéből nőnének ki! A levelek valójában hanem szárképletek, és meglehetősen szúrósak! A termés és a virág ezeken a szárképleteken nő. A levelei aprók, pikkelyszerűek.
Hihetetlenül szép volt ez a hársas erdő, alján a csodabogyó bokrokkal és hóvirág, illatos hunyor mezőkkel! Úgy általában, az egész hegy egy csoda, hatalmas élmény volt az itt töltött 5 km, 4 óra! Senkit ne tévesszen meg a látszólag alacsony átlagsebesség! Túravezetőnk elképesztő tempóban ment felfelé a hegyem ember legyen a talpán, aki bírja vele tartani a lépést! Szerencsére időről időre megállt és hosszasan mesélt a fentebb elírtakról. Így aztán volt időnk nézelődni, megpihenni, fotózni is. Csak azt sajnáltam, hogy nem tudok elveszni egész napra a virágok között!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése