A Júliai-Alpok csipkézett sziklás hegycsúcsai, buja természet ölelte karsztvidéki forrástó. Ez a Zelenci. Színe talán a környező bokrok, fák zöldjét tükrözi, mindenesetere a neve is ezt jelenti: zöldek. Elképesztően gyönyörű a látvány a kilátóból, de a tó környéke is számtalan meglepetést tartogatott a számomra.
A tanösvény
A tó szélén fából készült pallósor vezet, melyet a közeli parkolóból pár perces sétával elérhetünk. Ne számítsunk hatalmas túrára, igazából a kilátó bő negyed óra alatt elérhető az autótól. Én mégis több órát töltöttem a tó környéki erdőben - az elképesztő mennyiségű - kosborokat és egyéb élőlényeket fotózva.
Esetleg érdemes egy kerékpártúrával egybekötni a látogatást, a bicikliút ugyanis a tótól száz méterre vezet.
Forrástó
A kristálytiszta víz a porózus mészkő alapú tófenéknek köszönhető. A tavat karsztforrások és a Nadiža-patak táplálja.
A fent említett patak a Tamar-völgyből ered, egy ideig a föld alatt folytatja útját, és a Zelenci tavacskában, 2-3 méter mélyről tör újra fel. Másrészt a mészkőhegységekből a földbe szivárgó vizek a - Szlovéniában egyedülálló módon - a tó mészköves pereméről állandó, aktív vízkitörések formájában bugyborékolnak a felszínre.
A tó vize télen-nyáron 5-6°C körül marad, nem fagy be soha. Kiválóan érzik magukat itt a pisztrángok. 
Kialakulása
Az utolsó jégkorszag végén a Planica-gleccser formálta a tájat. A visszahúzódó jég a mai Podkoren környékére tette le a kőtörmelékket, amely elzárta a Szava útját. Igy jött létre a Koren-tó. Azonban a gát idővel áttört, a víz elhagyta a nagy tavat és a Zelenci-tavacska és egy mocsár maradt meg az egykori tóból. 
Növények és állatok a tó körül
Ez a tőkés réce mama nagyon bátor volt. Egy lépésre megközelíthettem a fészkét, bár ekkor már idegesen topogott, ezért inkább hátrább húzódtam.
 |
| Acsalapu szegélyezte patakpart. |
 |
| Acsalapu-ormányos. Szárnyfedőin sárga szőrfoltok találhatók. Épp kedvenc levelét rágcsálja. A lárvái az acsalapu gyökereivel táplálkoznak. |
 |
| Kétcsíkos hegyiszitakötő. Nagyon érdekes volt, ahogy a víz felett percekig függőleges fel-le mozgást végzett, testének alsó részét rendszeresen belenyomva a vízbe. |
 |
| A tavat körbeölelő fenyves alján ezerszámra nőttek a kosborok. Sok elvirágzott már (ha jól tippelek, madársisak lehetett), de mocsári kosbort, vitázkosbort még mindig szép számban láttam virítani. |
 |
| Havasi zászpa, buglyos kocsord, orvosi vizitorma |
Blata-mocsár
A tó keleti oldalán 1 km hosszan terül el a Blata-mocsár. Itt ered a Sava Dolinka, ami a Duna egyik mellékfolyója.
A mocsár szélén hatalmas legyezőfű mezőt találtam. A virág magasabb, mint a hazánkban honos legyezőfű, de az illata hasonlóan mézédes.
A forrás és környezete védett, hiszen a karsztforrások ökológiai szempontból érzékeny rendszerek, amelyek különleges növény- és állatvilágnak adnak otthont.
A rezervátum a Triglav Nemzeti Park északnyugati részén fekszik, Podkoren közelében, alig 4,5 km-re Kranjska Gorától, mindössze néhány percre az olasz és osztrák határtól.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése