Az Alpok fahatár feletti füves, havasi legelői úgy néznek ki, mint valami óriási ementáli sajt. A Grossglockner lábánál, 1300-3000 méter között csaknem minden sziklatömb alatt hatalmas luk tátong.
Jó idő esetén az egyszeri vándor rengeteg mormota mozgását figyelheti meg, bár szemfülesnek kell lenni, mert jól beleolvadnak környezetükbe. Hangos füttyögésük azonban elárulja őket, itt is, ott is észrevettük, ahogy bóklásznak a fű között, vagy hirtelen menekülőre fogják a dolgot és furcsak ugráló himbáló járásukkal gyorsan menedékük felé veszik az irányt és eltűnnak a járataik rengetegében.
Ilyen látszólag idilli, virágos környezetben élnek. Egyetlen mormotacsalád területe ezres négyzetméter nagyságrendű lehet, amelyen 15-20 állat osztozik.
A lakás bejáratától alig pár méterre legelésznek. Mégis elég nagy területet bejárhatnak, mert a több generációt kiszolgáló föld alatti búvóhelyük 8-10 alagútból áll, járataik hossza akár 50 métert is elérheti.
A mormota kb. 1 méter mély üregét lehetőleg a déli hegyoldalakon kotorja ki, ahol néhány fokkal melegebb van. A főkamrát ősszel puhán kibéleli fűszálakkal, de táplálékkészletet nem halmoz fel benne. Távolabb vakon végződő járatokat, „illemhelyeket” épít.A lényegesen sekélyebb nyári lyukakat jellemzően az északi oldalakon ássák, ahol kevésbé zavarja őket az erős napsütés. Ezekbe már különálló párok vagy kisebb csoportok költöznek.
Miközben a fűzsombékok között mozgott, egész közel tudtam lopózni hozzá.
A mormota evés, ivás közben gyakran felágaskodik. Egyrészt azért, hogy jobban lássa, fenyeget-e ragadozó.
Szüksége is van az óvatosságra! Hatalmas szirti sasok köröztek felettünk Többet láttunk egy-egy terület felett lebegni, szitálni.
A vihar közeledtére a mormoták eltűntek, biztonságba húzódtak üregeikben.
Annyi mormotát láttunk, hoyg a végén már minden kőrakást annak néztünk a szemünk sarkából. Havasi mormotával találkozhatunk az Alpokban, a Kárpátokban és a Pireneusokban is.
Nagyon látványos fotók!
VálaszTörlésKöszönöm Tibor!
Törlés